română  |   english  |   RSS Feed   Facebook

Szoborerdő a Képtárban. Vetró András szobrász kiállítása
2008. 02. 11.

Szoborerdő a Képtárban. Vetró András szobrász kiállítása

Február 11-én nyílt meg a Székely Nemzeti Múzeum Gyárfás Jenő Képtárában Vetró András kézdivásárhelyi szobrászművész kiállítása. A félszáz kisplasztikát, domborművet és rajzvázlatot bemutató tárlatot Vargha Mihály múzeumigazgató, Bogdán László író, valamint Jánó Mihály művészettörténész nyitották meg.

Szoborerdő
A 60 éves Vetró András köszöntése


A művészekről általában azt tartják, hogy befele forduló, különc, öntörvényű emberek. Szellemváruk tornyából figyelik a világot, hogy a feldolgozott anyagot aztán kódolt üzenetek formájában  szétküldjék a  világba.
Az elzárkózó, gőgös művész „imidzse” sajnos hozzánk nőtt, bennünk él, akár egy romantikus filmhősé. Ezért meglepődünk, amikor egy olyan nyitott, teljes életet vállaló, közösségi emberként is megnyilvánuló művésszel hoz össze sorsunk, mint amilyen mai ünnepeltünk, VetróAndrás.

A kolozsvári egyetemi évek után Kézdivásárhelyen telepedik le, a Kosztándi házaspár alapította rajziskolában tanít, műtermet kap, szobrászkodik, tanít, buzdít, nevel.
Termékeny alkotó. Munkássága sorozatokba tömörített: a Lovag – Bohóc, a Nő – Anyaság, valamint a nagyjaink (történelmi) arcképcsarnoka témakörét járja körül,  filozófikus beállítottsággal, enyhén ironikus (és önironikus) hangvétellel, szívós és fantáziadús következetességgel.

Ugyanez a kemény, szellemes munkatempó jellemzi pedagógiai tevékenységét is. Felejthetetlen számomra az első mintázófa faragása, a sárfalvi, beavató jellegű „agyagbányászat” (a szakma tanulása a seprűnél kezdődik...), az első életnagyságú akt felrakása és az azt követő gipszöntés, amelynek eredményeként a tanári lépcsője is fehérbe öltözött... Aztán okított, korrigált, ha kellett hadakozott értünk, mai szóhasználattal „védte érdekeinket”... egy évzáró kiállításon például úgy tartotta bent munkáinkat, hogy a „cenzori döntés” ellen tiltakozásul leült a posztamensek elé. Hogyne sorakoztunk volna fel mögéje? Egy olyan korban, amikor a belterjes kisstílűséget a hatalom is sugallta, ez az elvekért való kiállás felnőtti példája számunkra, kis művészpalánták számára a reveláció erejével hatott. Mi akkor a főtéri hős szobra mellé képzeletben egy másikat is emeltünk...
Vagy: ritka az a gyerek, amelyik elmondhatja magáról, hogy már hetedik elemistaként lovasszobrot épített. Vetró mester vezetett rá, hogy nemcsak lehet, hanem kötelező nagyot álmodni. Arra is, hogy nincs a műfajok között merev határ, a minőség az egyetlen mérce. Útmutatása nyomán művészi próbálkozásaink átcsaptak egymásba, átjárhatóvá váltak a tabunak hitt határok: képregényeket kezdtünk gyártani, álarcos happeningszerű összejöveteleket tartottunk, a szobrainkat kifestettük, kiterjedt a világ határa.... Nem csoda, hogy a Nagy Mózes Líceum évkönyvében visszaemlékezők közül oly sokan idézik fel a rajztagozat szabad és kreatív légkörét.

Vetró András szobrászatában, de nevelői és közéleti megnyilvánulásaiban is vezérelv, hogy a folyamat fontosabb, mint a kész mű.
Van ebben jó adag férfias szemérem – a tett elsődlegessége a „látva lássanak”-kal szemben – számomra mégis a korszerű alkotó alapállása ez, aki folymatokban, változatokban, sorozatokban gondolkodik és aki számára művészet és élet egy és ugyanazt jelenti.

Joseph Beuys, a hatvanas–hetvenes évek nagyhatású művész-teoretikusának alkotói hitvallása jut eszembe: gondolkodni annyi, mint formázni. Embereket összefogni, energiákat egyesíteni,  az is szobrászat. Szociális plasztika? Milyen szép ötlet!
A művészetért életét áldozó Van Gogh mondja: nincs nagyobb dolog, mint szeretni az embereket... Beszélgetni, szóba állni, adni és kapni, nem sajnálni az időt társainktól!

András hagyományőrző honvéd, műkedvelő színész, múzeumbarát, kiállításszervező. És soha nem panaszkodik, hogy mindez művészete kárára lenne. Köz- és magánélet egymást gazdagítja, egymást generálja, közben, szinte észrevétlen, az Ember, a Művész  egyre több hajszálgyökérrel kötődik környezetéhez.

A nyolcvanas években a beszűkült életterek és lehetőségek időszakában  műtermébe valóságos szoborerdő nőtt. A felhalmozódott tervek, makettek, vázlatok már az udvaron sem fértek. Földanya ült a forradalmár vállán, az öntésre beadott rézcsavarokból  térforma  kerekedett... Az alvó ráció szörnyekkel álmodott, az ihlet, a munka a túlélést jelentette. Mesterem, mi lesz, betemetnek a szobraid?!
Aztán valahogy csak meglebbent a szabadság szellője. Az új idők hajnala vidékünkre a magyar vonatkozású emlékjelállításnak valóságos reneszánszát hozta, így a formarengeteg határa is kezdett lassan-lassan kitolódni, már Kárpátalja, Muraköze, Palócföld, Bánát határait ostromolja...

Választott városa terei, parkjai benépesültek nemzetünk jeleseinek szobor-arcmásával, „akik” furák, darabosak, szúrós tekintetűek, karcosak-harcosak, a történelem darálóját kiálltak, műteremből, szoborerdőből végleg kiszabadultak, „akik” már saját életüket élik.

A ma este nyíló kiállítás itt a Gyárfás Képtárban nem más, mint egy műteremlátogatás, ahová a fantázia és az empátia már elégséges belépőnek,  hogy egy példaértékű, hittel és alázattal – reméljük, még nagyon sokáig! – járt művészi életútnak a  szemlélői, részesei lehessünk.
Isten éltessen sokáig, drága Mesterünk!

Vargha Mihály



2018.04.27-29
Weöres Sándor születésének 100. évfordulója alkalmából a budapesti Petőfi Irodalmi Múzeum olyan kiállítást hozott létre, amely az irodalmi kiállításokra jellemző hagyományos elemeket a legmodernebb multimédiás, interaktív nyelvi játékokkal ötvözi.[ részletek ]
2018.04.27
Weöres Sándor születésének 100. évfordulója alkalmából a budapesti Petőfi Irodalmi Múzeum olyan kiállítást hozott létre, amely az irodalmi kiállításokra jellemző hagyományos elemeket a legmodernebb multimédiás, interaktív nyelvi játékokkal ötvözi.[ részletek ]
2018.04.19
2018. április 19-én, csütörtökön 17 órától a „Tehetségük az isteni kegyelem ajándéka” című, a Berde Mária írónő és Berde Amál festőművész pályaképét bemutató időszakos tárlat záróeseményeként Szebeni Zsuzsanna, a Balassi Intézet sepsiszentgyörgyi fiókjának vezetője, a kiállítás kurátora tart szakavatott tárlatvezetést a Székely Nemzeti Múzeumban. [ részletek ]
2018.04.15
A Szacsvay Akadémia előadássorozat következő előadására, 2018. április 15-én, vasárnap 18 órától a Székely Nemzeti Múzeum Bartók Termében kerül sor. [ részletek ]
2018.03.30
A Székely Nemzeti Múzeum március 30-án, március 31-én, április 1-én és 2-án zárva tart. [ részletek ]
2018.03.29
Március 29-én, csütörtökön reggel 9 órától közszemlére kerül a Székely Nemzeti Múzeum földszinti folyosóján az a leletegyüttes, amely az uzoni Béldi-Mikes kastély 2016-os régészeti kutatása során került elő. [ részletek ]
2018.03.21
A sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum műtárgyvédelmi fertőtlenítés miatt 2018. március 21-én (szerdán) 9 órától - 2018. március 31-éig (szombat) ZÁRVA tartja az 1-2. emeleten található néprajzi kiállításokat![ részletek ]
2018.03.16
A vallásszabadság első kinyilvánításának tiszteletére, március 16-án, pénteken 19 órától hangversenyre és tudományos előadásra kerül sor a Székely Nemzeti Múzeum Bartók Termében. [ részletek ]
2018.03.14
A Székely Nemzeti Múzeum Bartók Termében [ részletek ]
2018.03.11
A Szacsvay Akadémia előadássorozat következő előadására, 2018. március 11-én, vasárnap 18 órától a Székely Nemzeti Múzeum Bartók Termében kerül sor. [ részletek ]
2018.02.21
2018. február 21-én, szerdán 18 órától különleges programmal várjuk Sepsiszentgyörgy kultúrakedvelő közönségét a Székely Nemzeti Múzeum Tolerancia Termébe.[ részletek ]
2018.02.19
A Székely Nemzeti Múzeumban február 19-én, hétfőn 18 órától Zsigmond Enikő geológus Izland, ahol az idő születik című könyvének vetítéssel egybekötött bemutatójára kerül sor az intézmény Bartók Termében.[ részletek ]
2018.02.08
Az előadó, dr. Reisinger János irodalomtörténész és bibliakutató február 8-án, csütörtökön 18 órától tart vetített képes előadást Munkácsy Mihály: Golgota címmel.[ részletek ]
2018.02.06
Fennállása első budapesti „vendégszereplésére” készül a Székely Nemzeti Múzeum. Az intézmény Kós Károly tervei alapján épült székhelyének felújítása idején a múzeum gyűjteményének több darabját fővárosi kiállítóterek látják vendégül.[ részletek ]
2018.01.28
A Szacsvay Akadémia című előadás-sorozat első előadását január 28-án, vasárnap 18 órától tartják Sepsiszentgyörgyön a Székely Nemzeti Múzeum Bartók Termében. [ részletek ]
Felelős szerkesztő: Vargha Mihály.
© Copyright: Székely Nemzeti Múzeum, 2015.