română  |   english  |   RSS Feed   Facebook

A Haszmann Pál Múzeum skanzenje

A Haszmann Pál Múzeum skanzenje

A múzeum kertjébe áttelepített székely házak, székely kapuk, vízimalom, a székely népi építészeti örökség egy-egy jellegzetes típusa adja a skanzen jelleget.

A székely házakat fából, sátortetővel építették, zsindellyel födték. Ezek többosztatú, ereszes és tornácos székely háztípusok. A házak korabeli bútorzattal, berendezéssel, tárgyi emlékanyaggal, eszközökkel a régi falusi élet hangulatát idézik. Ezeket a házakat Háromszék különböző településeiről telepítettük át a múzeum kertjébe. Ezek: a bélafalvi Orbán-féle balsarok-ereszes ház 1726-ból, egy vargyasi székely ház a 17. század második feléből, egy albisi sarokereszes székely ház a 18–19. század fordulójáról, egy előpataki tornácos ház az 1850-es évekből, egy 18. századi futásfalvi gabonás, bélafalvi nyári konyha, kukoricagóré, a felsőcsernátoni Orosz Simon-féle kétköves vízimalom 1836-ból, és egy gémes kút. A vargyasi ház kivételével, melyet facseréppel héjaztak, mindegyik sátortetős zsindelyes ház.

A régi falusi élet hangulatát idézik a restaurált háromszéki kapuk is. A csernátoni Haszmann Pál Múzeum skanzenjében négy székely kapu látható. Műemléklistán szerepelnek és az öreg kapuk csoportjába sorolhatjuk őket.
A legöregebb és a csernátoni múzeum szabadtéri részlegén felállított kapu a pávai Miskolczy-féle kötött székely kapu. 1761-ben építette Miskolczy István Sámuel. Az 1970-es években vásárlás útján került a Székely Nemzeti Múzeum közgyűjteményébe és onnan 1973-ban Csernátonba. A hagyományos háromszéki monumentális székely kapuk típusához tartozik, emeletes, illetve dupla galambbúggal épült, egyszárnyú nyíló nagykapuval. Teljes felületét (kapuzábék, sapkafa vagy kapukoszorú-gerenda, szemöldökfa, hónaljkötések, kaputükör) faragták. A kapu időközben elpusztult bal oldali zábéját új oszloppal kellett pótolni, ráapplikálva az eredeti oszlop megmentett faragott felületének a töredékét. A hiányzó felületet újrafaragtuk, illetve rekonstruáltuk.

Másik egy Torjáról megmentett kapu, melyet 1800-ban építettek és a torjai Fehér kúria előtt állt. 1973-ban került vásárlás útján múzeumunk tulajdonába. Típusát tekintve egy jellegzetes felsőháromszéki kötött székely kapu. Arányos méreteivel és hagyományos ácsszerkezetével, mértéktartó, indás, lapos relief díszítésével, faragásával méltán hívja fel magára a figyelmet. A kapu tükörrésze hat szimmetrikus körrel díszített és ennek az igényes ácsolása a fogadalmi kettős keresztet mintázza. A kaput Mihálcz Ádám úr építette. Hasonló típusú kapukkal Háromszék több helységében és közgyűjteményben is találkozhatunk. Egyik legszebb és legtipikusabb darabja a Székely Nemzeti Múzeum frontját díszítő dálnoki székely kapu, a Veres Péter kapuja 1733-ból.
A felsőcsernátoni Beke Gyula-féle kapu 1854-ben épült. 1974-ben került a gyűjteményünkbe, melyet egy új székely kapuval váltott meg a múzeum. A kapu ácsszerkezete, mérete hagyományos. Kapuzábéit nem faragták, illetve nem díszítették. A kaputükröt áttört deszkakivágással díszítették, egysoros galambdúccal építették. Úgy a nagykapuja, mint a kicsikapu lécezetének díszítése igényes, tulipánvégződésű. Az alábbi székely jókívánságot vésték rá: „E kapun áldás omolyon, bú bánat innen távozzon. Áldás a béjövőre, békesség a kimenőre.”

Kiállításunk negyedik nagykapuja szintén Felsőcsernátonból került a múzeumba, ez a Rákosi-féle kapu, melyet Veres Ignácné kapujaként ismertek. Felsőcsernátonban a Csergés falurészen levő (a Rákosiak belsőségén) Veres Ignácné telkén állott. Szintén 1974-ben váltotta meg a múzeum egy új székely kapuval. A kapu koszorúgerendájára, sapkafájára vésték építésének az idejét, az 1835-ös esztendőt, „Anno 1835. 20. juni.” Hagyományos szerkezetű és ácsolású kötött székely kapu. Nagy nyílókapuja félig deszkázott és lécezett. A kaputükör áttört deszkakivágással díszített, egysoros galambdúccal épült, a kapu felületét nem díszítették.

A vidék méhészkedési múltjának bemutatása külön is érdekes és gazdag gyűjteménye és látnivalója a skanzennek. Az emberiség kultúrtörténetében igen jelentős szerep jutott a méznek, viasznak. A méhlakások alapanyag és forma szempontjából is nagy változatosságot mutatnak. Gyűjteményünkben erdélyi vándorkaptár, melegépítésű deszkakaptár, anyanevelő, rajfogókas, szalmakas, tapasztott csigolyakas, faodú egyaránt megtalálható. A 19. század végére, 20. század elejére volt jellemző, hogy az erdőből hazahozott odvasodó fából méhlakást készítettek, de jellemző volt a figurális méhlakás is. Ilyenre is találnak példát gyűjteményünkben.

Épített örökségünk emlékei, kopjafákkal, keresztekkel, sírkövekkel vidékünk székely temetőképének eredeti arculatát tükrözik. A faragott és feliratos mennyezettartó gerendák, kőemlékek, középkori ablak- és ajtóbélletek és annyi-annyi kincs, amelyet látni kell és szóra bírni, hogy meséljenek a régmúlt időkről, az alkotó emberről.

Településtörténeti kutatások szerint a legkorábbi háztípus a félig földbe ásott, kisméretű putri volt. A skanzen egyik érdekessége a bejárattól balra található régészeti lelet, egy 8–9. századi földbe ásott kőtűzhelyes lakás, mely ennek a háztípusnak a hű példája.



2017.10.19
2017. október 19-én, csütörtökön délután 18 órától a Magyar Festészet Napja alkalmából kamarakiállítás nyílik, illetve kötetlen beszélgetésre és alkotó foglalkozásra kerül sor a Székely Nemzeti Múzeum Tolerancia Termében. [ részletek ]
2017.10.15
A Székely Nemzeti Múzeumban második alkalommal szervezik meg a Meleté nevet viselő svájci-magyar közös projektet. A foglalkozássorozat vezetői Sara Franchini, Salat-Zakariás Soma és Antonio Planelles 2017. október 15–20. két műhelyfoglalkozásra várják délutánonként a múzeumba a 12 évnél idősebb érdeklődőket.[ részletek ]
2017.10.15
Meleté, a meditáció, testmozgás és gyakorlás múzsájának nevét viseli az a svájci-magyar közös projekt, amelynek célja, hogy svájci zenepedagógusok az általuk felajánlott hangkeltő eszközök segítségével megismertessék a német nyelvterületen elterjedt alapfokú zenei oktatást (“Elementare Musikerziehung”) Sepsiszentgyörgyön is. [ részletek ]
2017.09.28
Szeptember 28-án, csütörtökön reggel kilenctől este kilenc óráig utoljára látogatható ingyenesen a Székely Nemzeti Múzeum időszakos kiállítása. [ részletek ]
2017.08.03
Augusztus 3-án, csütörtökön reggel kilenctől este kilenc óráig ingyenesen látogatható a Székely Nemzeti Múzeum legújabb időszakos kiállítása. [ részletek ]
2017.07.28
A Székely Nemzeti Múzeumban 2017. július 28-án, pénteken 18 órától új időszakos kiállítás nyílik Üzenet a frontról – Ferenc tüzér levelei 1914-1918 címmel. [ részletek ]
2017.06.28
Június 29-én, csütörtökön a Székely Nemzeti Múzeum képzőművészeti gyűjteményéből kerül közszemlére a idei hatodik hónap műtárgya. [ részletek ]
2017.06.24
A Székely Nemzeti Múzeumban már évtizedes hagyománnyá vált, hogy a nyári napfordulót különleges programokkal és éjfélig tartó ingyenes nyitvatartással ünnepeljük. Idén sem lesz ez másként, június 24-én, szombaton 18 órától 24 óráig várjuk az érdeklődőket rendhagyó tárlatvezetésekre, zenés-mesés-bábos „kuruttyra”, táncelőadásra, kézműves foglalkozásokra és filmvetítésre. [ részletek ]
2017.05.30
Székelyföld legkorszerűbb múzeuma lesz a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum. A Kós Károly tervezte épületegyüttest európai uniós alapokból újítják fel, a finanszírozási szerződést kedden írták alá a Megyeházán.[ részletek ]
2017.05.24
Május 26-án, csütörtökön a Székely Nemzeti Múzeum régészeti gyűjteményéből kerül közszemlére a idei ötödik hónap műtárgya. [ részletek ]
2017.05.23
A magyar fővárosban élő Tassy Gyula jóvoltából adományként került műtárgyállományunk közé Feszty Árpád (1856-1914) akadémista festő Árpád vezért ábrázoló szénrajz-tanulmánya.[ részletek ]
2017.05.14
Május 14-én, vasárnap hatodik alkalommal tartják meg a Madarak és Fák Napját a Székely Nemzeti Múzeumban. [ részletek ]
2017.04.28-30
Szent György Napok alkalmából a Székely Nemzeti Múzeum április 28-30 között reggel 9 és délután 16 óra között várja látogatóit.[ részletek ]
2017.04.25
Április 25-én, kedden 19 órakor stúdiókiállítás nyílik a Székely Nemzeti Múzeum Bartók Termében a Magyar kard napja alkalmából.[ részletek ]
Felelős szerkesztő: Vargha Mihály.
© Copyright: Székely Nemzeti Múzeum, 2015.