română  |   english  |   RSS Feed   Facebook

2011.07.26

Albert Levente - Rozsdasereg

A MAGMA Kortárs Művészeti Kiállítótér tisztelettel meghívja Önt

ALBERT Levente - Rozsdasereg

című kiállításának megnyitójára, 2011. július 26-án, kedden 19 órára.
Megnyitó beszédet mond Vargha Mihály.

A kiállítás szeptember 2-ig látogatható, hétfõ kivételével naponta 11-19 óra között (Sepsiszentgyörgy, Szabadság tér 2.)

Gondolatok Albert Levente műveiről.

“…játszani, míg a játék holtsúlyossá komolyodik” (Szilágyi Domokos)

Albert Leventével húsz éve ismerkedtem meg a Tetemrehívás című témaelemző kiállításon. A kilencvenes évek elején, ott a Gyárfás-házban Levente a tárlat egyik legdrámaibb hangvételű művét jegyezte. Lebilincselő volt a mű nyers őszintesége és sokféle asszociációs mezeje: a vérátömlesztés kellékei, infúziós csővek, állványok között vergődő zoomorf figura egyaránt utalt a rendszerváltást kirobbantó mártírvárosok: Temesvár, Brassó drámájára, a marosvásárhelyi véres eseményekre, az akkoriban, tragikus hirtelenséggel elhunyt szellemi mentor Baász Imre sorsára, egyszóval az emberi “tetemrehívásra”.

Ettől az eseménytól számítom barátságunkat és későbbi munkakapcsolatunkat, hiszen többször állítottunk ki itthon és külföldön, dolgoztunk együtt alkotótáborokban. A számomra szolgálati lakásként és műteremként szolgáló Gyárfás-házban és kertjében Levente több munkát, főleg installációkat készített.

Albert Levente azok közé a háromszéki képzőművészek közé tartozik, akikre megtermékenyítőleg hatott Baász Imre alkotói és szervezői munkássága. Szűkszavú elbeszéléseiből szerezhettem információkat a város 80-as évekbeli művészeti mozgásairól, melyek akkoriban Szentgyörgyöt Erdély, de talán az egész ország jegyzett művészeti központjává tette.
A Baász által 1981-ben szervezett Medium kortárs seregszemle, majd a Rajz-Szín- Forma, a Madár valamint A Ház témaelemző tárlatok sora felrázta a hely művészeit, országos hírnevet szerezve a városnak. A közép-generációt képviselő Deák M. Ria, Deák Barna, Kiss Béla, Vinczeffy László mellett több tehetséges fiatal képalkotó is csatlakozott a Baász- csapathoz: így Ütő Gusztáv, Damokos Csaba és Albert Levente is, akik máig a város, a régió meghatározó, aktív alkotói.

Albert Levente plasztikai érzékenységére felszabadító erővel hatott Baász szabatossága, kreativítása, a külföld művészeti áramlatairól is tájékozott, a teljes világra nyitott erdélyisége. A torzított, utalás-szerű figurativitás és a struktúra-faktúra játékba ágyazott absztrakt formakeresés, önkifejezés egyaránt inspirálóan hatottak a pályakezdő művészre. Ezeket a képalkotási „technikákat” híven és csodálatra méltó következetességgel tudta követni immár negyedszázados pályája során.

Művészetének drámaiságot, szorongást kifejező alaphangja, a veszélyeztetettséget sugalló életérzés benne lappang minden munkájában, gyakran a feloldozás eleve kudarcra ítélt eszközével, az iróniával, fanyar humorral kísérve. Albert művészi attitűdjét találóan fogalmazza meg veszprémi közös kiállításunk krónikájában a cikkíró: „...Veszprémben kiállított művei fémfóliára és lassan befeketedő fotópapírra készültek, nyers és drámai gesztusokkal, tudatosan vállalt keménységgel, erővel. A gyász, az éj, a vér színeivel dolgozik. A pusztulás világát elénk táró, szürkés-lilán és mélyfeketén torlódó formák, árnyak és kőtömbszerűen súlyos képfoltok között felizzó hús-pirosok, fehéren villanó éles vonalak, sebhelyes árkok feszülnek képein.” (Koncz Pál: Veszprémi napló, 1994)

Albert Levente alapfoglalkozása a fényképészet, ennek kelléktárából veszi képalkotó módszerének egyik technikáját: a fényérzékeny, nagyméretű fotópapír és a reagensek: hívó, rögzítő kölcsönhatásának foltjai hol dekoratívan térképszerű, hol expresszív szaggatottsággal mintázzák a felületet. Ezt az „alapozást” gazdagítja az alkotó ötletszerűen kollázzsal, monotípiával, fekete-fehér és színes nyomattal, kézi levonattal. Legújabb kísérletein pedig a mostani, Rozsdasereg címet viselő kiállításán a korrodálódó fém lenyomataival. Az egzakt formájú, geometrikus alakzatokban megjelenő, különböző intenzitású rozsdafoltok néha tömbszerűen, gúlában, néha szétszórtan alakítják a felületet, kitűnően ellensúlyozva a teljesen zárt, nyomasztó fekete-sárga képsíkokat.

Nyugtalanító hangú művészetének képsíkban megvalósított témái (Lelet, Alvók, Szegemberek, Porfestmények, Közelképek) mellett installációi is folyamatosan jelen vannak Albert művészetében. Az 1990-es évek végén a Rezgők, Tárgyak, Örge formák) sorozatai tűnnek ki érzékenységükkel, finom iróniájukkal. A Magma kiállítótérben most bemutatott műveiben is visszaköszönnek az optikai lencsékkel gazdagított Rezgő-sorozat motívumai.

Albert Levente műveinek másik fontos jellemzője, hogy nem akarnak „tetszeni”, nem kívánnak az általános közízlésnek megfelelni, a szó szoros értelmében autonómak, a maguk külön életét élik. Egyszerre több sorozaton is dolgozik. Munkamódszere a sakk-szimultánhoz hasonlít, ahol az ösztönös ráérzés és tudatos belső cenzúra mentén a győzelem és a kudarc leheletnyi közelségben állnak egymáshoz. Komoly játék szemtanúi vagyunk. A félkész, az „elvetélt” vagy még éppen alakuló, megfogamzó plasztikai ötletetek, vázlatok, művek megannyi modellje hemzseg padlón, falakon és a mennyezeten, várva sorsukra, hogy a paszpartuzott képkeret, vagy a papírkosár jut-e számukra beteljesülésül.

A variációs, játékos, kreatív folyamatokban azonban kemény belső cenzúra működik, ezért a képi megfogalmazás szűkszavú, tömör, lényegre törő. Az alkotásban Albertnél a folyamat az elsődleges. A lényeg, hogy a fényérzékeny papírra felvitt reagens mit rajzol ki, mivé válik a kompozíció délutánra, estére, mit fog sugallni holnap? Merre indítja a művészi intuíciót, mikor kell közbelépni, elvágni a véletlen, kontroll nélkül maradt folyamatot? Az anyaggal vívott küzdelemben hol van a határ?

Albert Levente művészete gyakran különös, átütő erővel mutatja az alkotási folyamat sajátosságait. Belső késztetése, nyugtalan feszültsége keresést indít meg, a sugallat anyagot, formát kutat, hogy létrejöhessen, kiléphessen szemünk elé. A kezdetben néha játékos keresés küszködéssé, vívódó munkává alakul. A művek az egész folyamat kifejeződései. Eszméletre tett következik, az alkotó, kísérletező folyamatból előtűnnek a kibontakozó és lezáródó formák, képek, konstrukciók. Százszor újrabontva, építve, ezerszer újuló eséllyel az újra.

Vargha Mihály




2018.02.21
2018. február 21-én, szerdán 18 órától különleges programmal várjuk Sepsiszentgyörgy kultúrakedvelő közönségét a Székely Nemzeti Múzeum Tolerancia Termébe.[ részletek ]
2018.02.19
A Székely Nemzeti Múzeumban február 19-én, hétfőn 18 órától Zsigmond Enikő geológus Izland, ahol az idő születik című könyvének vetítéssel egybekötött bemutatójára kerül sor az intézmény Bartók Termében.[ részletek ]
2018.02.08
Az előadó, dr. Reisinger János irodalomtörténész és bibliakutató február 8-án, csütörtökön 18 órától tart vetített képes előadást Munkácsy Mihály: Golgota címmel.[ részletek ]
2018.02.06
Fennállása első budapesti „vendégszereplésére” készül a Székely Nemzeti Múzeum. Az intézmény Kós Károly tervei alapján épült székhelyének felújítása idején a múzeum gyűjteményének több darabját fővárosi kiállítóterek látják vendégül.[ részletek ]
2018.01.28
A Szacsvay Akadémia című előadás-sorozat első előadását január 28-án, vasárnap 18 órától tartják Sepsiszentgyörgyön a Székely Nemzeti Múzeum Bartók Termében. [ részletek ]
2018.01.25
A Székely Nemzeti Múzeum a Székely Nemzeti Múzeum Alapítvánnyal közreműködve és a Bethlen Gábor Alap Zrt. támogatásával restauráltatta Sepsiszentgyörgy városának nemzetőrségi lobogóját.[ részletek ]
2018.01.25
A Székely Nemzeti Múzeum január 25-én, csütörtökön szeretettel várja a sepsiszentgyörgyi kultúrakedvelő közönséget. [ részletek ]
2018.01.22
A Székely Nemzeti Múzeum, a Balassi Intézet, Magyarország Kulturális Központja, az Erdélyi Református Egyházkerület és a Házsongárd Alapítvány a Magyar Kultúra Napja tiszteletére Tehetségük az „isteni ingyen kegyelem” ajándéka című Dóczyné Berde Amál festőművész és Berde Mária írónő életét bemutató kiállításra hívja a látogatókat 2018. január 22-én, hétfőn 17 órára a múzeum Tolerancia Termébe. [ részletek ]
2018.01.11
2018. január 11-én, csütörtökön 18 órától kerül sor a Székely Nemzeti Múzeum Bartók Termében Dr. Reisinger János irodalomtörténész második vetített képes előadására Munkácsy Mihály: Krisztus Pilátus előtt címmel. [ részletek ]
2018.01.11
2018. január 11-től kezdődően két hétig látható a múzeum előterében Gyárfás Ferenc tanulmányrajza, amely a 2017-es év A hónap műtárgya-sorozatának utolsó darabja.[ részletek ]
2017.12.14
A Székely Nemzeti Múzeum 2017. decemberétől kezdődően fél évig tartó képzőművészeti témájú előadás-sorozatot indít a Bartók Teremben. [ részletek ]
2017.12.12
Szent László alakja krónikákban, falképeken, címerekben címmel szervez konferenciát az Erdélyi Címer- és Zászlótudományi Egyesület a Székely Nemzeti Múzeum Bartók Termében december 12-én 18 órai kezdettel. [ részletek ]
2017.12.06
A Kriza János Néprajzi Társaság és a Székely Nemzeti Múzeum kiadásában megjelent Kinda István új könyve a székelyföldi gazdálkodásról.[ részletek ]
Felelős szerkesztő: Vargha Mihály.
© Copyright: Székely Nemzeti Múzeum, 2015.