română  |   english  |   RSS Feed   Facebook

2011.07.26

Albert Levente - Rozsdasereg

A MAGMA Kortárs Művészeti Kiállítótér tisztelettel meghívja Önt

ALBERT Levente - Rozsdasereg

című kiállításának megnyitójára, 2011. július 26-án, kedden 19 órára.
Megnyitó beszédet mond Vargha Mihály.

A kiállítás szeptember 2-ig látogatható, hétfõ kivételével naponta 11-19 óra között (Sepsiszentgyörgy, Szabadság tér 2.)

Gondolatok Albert Levente műveiről.

“…játszani, míg a játék holtsúlyossá komolyodik” (Szilágyi Domokos)

Albert Leventével húsz éve ismerkedtem meg a Tetemrehívás című témaelemző kiállításon. A kilencvenes évek elején, ott a Gyárfás-házban Levente a tárlat egyik legdrámaibb hangvételű művét jegyezte. Lebilincselő volt a mű nyers őszintesége és sokféle asszociációs mezeje: a vérátömlesztés kellékei, infúziós csővek, állványok között vergődő zoomorf figura egyaránt utalt a rendszerváltást kirobbantó mártírvárosok: Temesvár, Brassó drámájára, a marosvásárhelyi véres eseményekre, az akkoriban, tragikus hirtelenséggel elhunyt szellemi mentor Baász Imre sorsára, egyszóval az emberi “tetemrehívásra”.

Ettől az eseménytól számítom barátságunkat és későbbi munkakapcsolatunkat, hiszen többször állítottunk ki itthon és külföldön, dolgoztunk együtt alkotótáborokban. A számomra szolgálati lakásként és műteremként szolgáló Gyárfás-házban és kertjében Levente több munkát, főleg installációkat készített.

Albert Levente azok közé a háromszéki képzőművészek közé tartozik, akikre megtermékenyítőleg hatott Baász Imre alkotói és szervezői munkássága. Szűkszavú elbeszéléseiből szerezhettem információkat a város 80-as évekbeli művészeti mozgásairól, melyek akkoriban Szentgyörgyöt Erdély, de talán az egész ország jegyzett művészeti központjává tette.
A Baász által 1981-ben szervezett Medium kortárs seregszemle, majd a Rajz-Szín- Forma, a Madár valamint A Ház témaelemző tárlatok sora felrázta a hely művészeit, országos hírnevet szerezve a városnak. A közép-generációt képviselő Deák M. Ria, Deák Barna, Kiss Béla, Vinczeffy László mellett több tehetséges fiatal képalkotó is csatlakozott a Baász- csapathoz: így Ütő Gusztáv, Damokos Csaba és Albert Levente is, akik máig a város, a régió meghatározó, aktív alkotói.

Albert Levente plasztikai érzékenységére felszabadító erővel hatott Baász szabatossága, kreativítása, a külföld művészeti áramlatairól is tájékozott, a teljes világra nyitott erdélyisége. A torzított, utalás-szerű figurativitás és a struktúra-faktúra játékba ágyazott absztrakt formakeresés, önkifejezés egyaránt inspirálóan hatottak a pályakezdő művészre. Ezeket a képalkotási „technikákat” híven és csodálatra méltó következetességgel tudta követni immár negyedszázados pályája során.

Művészetének drámaiságot, szorongást kifejező alaphangja, a veszélyeztetettséget sugalló életérzés benne lappang minden munkájában, gyakran a feloldozás eleve kudarcra ítélt eszközével, az iróniával, fanyar humorral kísérve. Albert művészi attitűdjét találóan fogalmazza meg veszprémi közös kiállításunk krónikájában a cikkíró: „...Veszprémben kiállított művei fémfóliára és lassan befeketedő fotópapírra készültek, nyers és drámai gesztusokkal, tudatosan vállalt keménységgel, erővel. A gyász, az éj, a vér színeivel dolgozik. A pusztulás világát elénk táró, szürkés-lilán és mélyfeketén torlódó formák, árnyak és kőtömbszerűen súlyos képfoltok között felizzó hús-pirosok, fehéren villanó éles vonalak, sebhelyes árkok feszülnek képein.” (Koncz Pál: Veszprémi napló, 1994)

Albert Levente alapfoglalkozása a fényképészet, ennek kelléktárából veszi képalkotó módszerének egyik technikáját: a fényérzékeny, nagyméretű fotópapír és a reagensek: hívó, rögzítő kölcsönhatásának foltjai hol dekoratívan térképszerű, hol expresszív szaggatottsággal mintázzák a felületet. Ezt az „alapozást” gazdagítja az alkotó ötletszerűen kollázzsal, monotípiával, fekete-fehér és színes nyomattal, kézi levonattal. Legújabb kísérletein pedig a mostani, Rozsdasereg címet viselő kiállításán a korrodálódó fém lenyomataival. Az egzakt formájú, geometrikus alakzatokban megjelenő, különböző intenzitású rozsdafoltok néha tömbszerűen, gúlában, néha szétszórtan alakítják a felületet, kitűnően ellensúlyozva a teljesen zárt, nyomasztó fekete-sárga képsíkokat.

Nyugtalanító hangú művészetének képsíkban megvalósított témái (Lelet, Alvók, Szegemberek, Porfestmények, Közelképek) mellett installációi is folyamatosan jelen vannak Albert művészetében. Az 1990-es évek végén a Rezgők, Tárgyak, Örge formák) sorozatai tűnnek ki érzékenységükkel, finom iróniájukkal. A Magma kiállítótérben most bemutatott műveiben is visszaköszönnek az optikai lencsékkel gazdagított Rezgő-sorozat motívumai.

Albert Levente műveinek másik fontos jellemzője, hogy nem akarnak „tetszeni”, nem kívánnak az általános közízlésnek megfelelni, a szó szoros értelmében autonómak, a maguk külön életét élik. Egyszerre több sorozaton is dolgozik. Munkamódszere a sakk-szimultánhoz hasonlít, ahol az ösztönös ráérzés és tudatos belső cenzúra mentén a győzelem és a kudarc leheletnyi közelségben állnak egymáshoz. Komoly játék szemtanúi vagyunk. A félkész, az „elvetélt” vagy még éppen alakuló, megfogamzó plasztikai ötletetek, vázlatok, művek megannyi modellje hemzseg padlón, falakon és a mennyezeten, várva sorsukra, hogy a paszpartuzott képkeret, vagy a papírkosár jut-e számukra beteljesülésül.

A variációs, játékos, kreatív folyamatokban azonban kemény belső cenzúra működik, ezért a képi megfogalmazás szűkszavú, tömör, lényegre törő. Az alkotásban Albertnél a folyamat az elsődleges. A lényeg, hogy a fényérzékeny papírra felvitt reagens mit rajzol ki, mivé válik a kompozíció délutánra, estére, mit fog sugallni holnap? Merre indítja a művészi intuíciót, mikor kell közbelépni, elvágni a véletlen, kontroll nélkül maradt folyamatot? Az anyaggal vívott küzdelemben hol van a határ?

Albert Levente művészete gyakran különös, átütő erővel mutatja az alkotási folyamat sajátosságait. Belső késztetése, nyugtalan feszültsége keresést indít meg, a sugallat anyagot, formát kutat, hogy létrejöhessen, kiléphessen szemünk elé. A kezdetben néha játékos keresés küszködéssé, vívódó munkává alakul. A művek az egész folyamat kifejeződései. Eszméletre tett következik, az alkotó, kísérletező folyamatból előtűnnek a kibontakozó és lezáródó formák, képek, konstrukciók. Százszor újrabontva, építve, ezerszer újuló eséllyel az újra.

Vargha Mihály




2017.12.12
Szent László alakja krónikákban, falképeken, címerekben címmel szervez konferenciát az Erdélyi Címer- és Zászlótudományi Egyesület a Székely Nemzeti Múzeum Bartók Termében december 12-én 18 órai kezdettel. [ részletek ]
2017.12.06
A Kriza János Néprajzi Társaság és a Székely Nemzeti Múzeum kiadásában megjelent Kinda István új könyve a székelyföldi gazdálkodásról.[ részletek ]
2017.11.29
A Székely Nemzeti Múzeum jelentős zászlógyűjteménnyel rendelkezik, amelyek közül kiemelt jelentőségűek a különböző hadi zászlók. [ részletek ]
2017.11.21
2017. november 21-én, kedden 18 órakor a Székely Nemzeti Múzeum Bartók Termében bemutatásra kerül Szentkatolnai Bálint Gábor Válogatott művek című kötete, amelyet a Hargita Kiadóhivatal jelentetett meg a Székely Könyvtár 51. köteteként.[ részletek ]
2017.11.11
A László Kálmán Gombászegyesület és a Székely Nemzeti Múzeum szervezésében november 11-én, szombaton hagyományos gombanapot tartanak, melyre szeretettel várnak minden természetkedvelő családot. [ részletek ]
2017.11.10
2017. november 10-én, pénteken 18 órától a Székely Nemzeti Múzeum Bartók Termében bemutatják a Hatvan évvel a magyar forradalom után című könyvet. [ részletek ]
2017.11.02
November 2-án, csütörtökön kerül közszemlére a tizedik hónap műtárgya, amely a Székely Nemzeti Múzeum természetrajzi gyűjteményének részét képezi, és amely szorosan kötődik a múzeum legújabb időszakos kiállításához, a budapesti Magyar Természettudományi Múzeum Jégkorszak című tárlatához.[ részletek ]
2017.10.26
A budapesti Magyar Természettudományi Múzeum Jégkorszak című vándorkiállítását ötödik erdélyi helyszínként a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum látja vendégül. [ részletek ]
2017.10.19
2017. október 19-én, csütörtökön délután 18 órától a Magyar Festészet Napja alkalmából kamarakiállítás nyílik, illetve kötetlen beszélgetésre és alkotó foglalkozásra kerül sor a Székely Nemzeti Múzeum Tolerancia Termében. [ részletek ]
2017.10.15
A Székely Nemzeti Múzeumban második alkalommal szervezik meg a Meleté nevet viselő svájci-magyar közös projektet. A foglalkozássorozat vezetői Sara Franchini, Salat-Zakariás Soma és Antonio Planelles 2017. október 15–20. két műhelyfoglalkozásra várják délutánonként a múzeumba a 12 évnél idősebb érdeklődőket.[ részletek ]
2017.10.15
Meleté, a meditáció, testmozgás és gyakorlás múzsájának nevét viseli az a svájci-magyar közös projekt, amelynek célja, hogy svájci zenepedagógusok az általuk felajánlott hangkeltő eszközök segítségével megismertessék a német nyelvterületen elterjedt alapfokú zenei oktatást (“Elementare Musikerziehung”) Sepsiszentgyörgyön is. [ részletek ]
2017.09.28
Szeptember 28-án, csütörtökön reggel kilenctől este kilenc óráig utoljára látogatható ingyenesen a Székely Nemzeti Múzeum időszakos kiállítása. [ részletek ]
2017.08.03
Augusztus 3-án, csütörtökön reggel kilenctől este kilenc óráig ingyenesen látogatható a Székely Nemzeti Múzeum legújabb időszakos kiállítása. [ részletek ]
2017.07.28
A Székely Nemzeti Múzeumban 2017. július 28-án, pénteken 18 órától új időszakos kiállítás nyílik Üzenet a frontról – Ferenc tüzér levelei 1914-1918 címmel. [ részletek ]
2017.06.28
Június 29-én, csütörtökön a Székely Nemzeti Múzeum képzőművészeti gyűjteményéből kerül közszemlére a idei hatodik hónap műtárgya. [ részletek ]
2017.06.24
A Székely Nemzeti Múzeumban már évtizedes hagyománnyá vált, hogy a nyári napfordulót különleges programokkal és éjfélig tartó ingyenes nyitvatartással ünnepeljük. Idén sem lesz ez másként, június 24-én, szombaton 18 órától 24 óráig várjuk az érdeklődőket rendhagyó tárlatvezetésekre, zenés-mesés-bábos „kuruttyra”, táncelőadásra, kézműves foglalkozásokra és filmvetítésre. [ részletek ]
2017.05.30
Székelyföld legkorszerűbb múzeuma lesz a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum. A Kós Károly tervezte épületegyüttest európai uniós alapokból újítják fel, a finanszírozási szerződést kedden írták alá a Megyeházán.[ részletek ]
Felelős szerkesztő: Vargha Mihály.
© Copyright: Székely Nemzeti Múzeum, 2015.