română  |   english  |   RSS Feed   Facebook

Pogányt vittünk, keresztényt hoztunk. Gyermekvilág Székelyföldön.
2007. 06. 01.

Pogányt vittünk, keresztényt hoztunk. Gyermekvilág Székelyföldön.

Kiállításunk a régi korok gyermekvilágát próbálja közelebb hozni a ma emberéhez. A Székely Nemzeti Múzeum a hetvenes években többezer játékkal gazdagodott a Jóbarát című gyermeklap játékkészítő pályázatának köszönhetően. Az ebből a gyűjteményből válogatott játékokon kívül a gyermek születését és felnevelését jelző tárgyakkal idéztük fel a 18–20. századi gyermekek életét.
A gyermektelenség okairól, a gyermek fogantatásáról, méhen belüli fejlődéséről a 18. századi orvosok, tudós papok nem sokat tudtak. Az 1762-ben Kolozsváron megjelent Mátyus István Diaeteticája szerint a gyermek egy vékony gőz, vagy „kitsin élő állat” ovariumba kerülése által kezd fejlődni. Ez a kis orvosi könyv több babonás vélekedést is ismertet, amelyekből fény derül rá, hogyan vélekedett a kisember a gyermek nemének befolyásolásáról, valamint a terhesség alatti legfontosabb veszélyekről, magatartási mintákról.

A gyermek nemét elsősorban a megtermékenyítés alatti testhelyzettel hozták összefüggésbe. Úgy vélték, ha a fogantatáskor bal oldalán fekszik az anya, lányt, ha pedig jobb oldalán, fiút fog szülni. A Székelyföld területén több más jóslással próbáltak erre következtetni. Újabban a zsebkendős és a gyűrűs jóslás a legelterjedtebb: ha a ledobott zsebkendőt a várandós asszony a sarkától emelte fel, fiúmagzat, ha pedig a közepétől, lánygyermek születését várták. Ha a hajszálra függesztett gyűrű az anya keze fölött kilendült, fiút, ha körkörös mozdulatokat tett, lányt jelentett.

A gyermek számára a legveszélyesebb periódus a születéstől a keresztelőig tartott. Ekkor fokozottan kellett őrizni a babát és az anyát a rontástól. Piros szalaggal, rózsafüzérrel, imádságos könyvvel, kereszttel, vagy a gyermek homlokának bekormozásával védték az igézéstől vagy az elváltástól a babát. A megbetegedett gyermeket szenes vízzel, ónöntéssel, vagy a frászkarikán való átbújtatással próbálták meggyógyítani. A frászkarika egy perecforma volt, amelyen átbújtatták a gyermeket, majd a perecet feltűnő helyre akasztották, hogy az azt elvivő ember a gyermek betegségét is magával vigye. Az egyedül hagyott gyermek bölcsőjére egyes helyeken seprűt, máshol fakanalat fektettek, hogy a gonosz szándékúak ne tudják megkörnyékezni a babát. Különösen fontos rítusa alakult ki a gyermek első fürösztésének. A fürdővízbe tojást, pénzt tettek, hogy a gyerek kerek legyen, mint a tojás, illetve soha ne fogyjon ki a pénzből. A gyermekágyas asszonyt ételajándékkal látta el a rokonság, a szomszédság és a baráti kör. Háromszéken ezt a bárki által vitt ételajándékot hívták radinának. Csíkban ezzel szemben a keresztelőkor vitt ünnepi étel neve volt a radina.

A keresztelőre Székelyföldön a szülés után hat héttel került sor. A katolikus vidékeken még napjainkban is korozsma készül erre az alkalomra: két gyertyát szorosan körbetekernek gyolccsal, és a gyermek nemére utaló piros vagy kék színű szalaggal kötik át. Egyes falvakban, pl. Mikóújfaluban a reformátusok is elkészítik a korozsmát, csak náluk gyertya helyett virágra tekerik a gyolcsot.

A keresztszülőket néhol a bába, máshol a szülők kérték fel a keresztelésre. Albisban úgy vélekedtek, hogy ha a kezed a tésztában van is, a keresztelőre el kellett menni, azt nem szabadott visszautasítani. Felcsíkon minden babalátót illett meghívni keresztszülőnek, ha valakit kifelejtettek, az sértődést szült. Orbaiszék falvaiban és Udvarhelyszéken a keresztelni akarók jelezték a szülőknek ebbéli szándékukat, szégyennek számított, ha valakit fel kellett kérni a keresztelésre. A hazatérő megkeresztelt babát rituális szöveggel adták át az otthon maradottaknak.
Pogányt vittünk, keresztényt hoztunk! – ez volt a leggyakrabban mondott formula.

Mivel a legelterjedtebb modell a sokgyermekes család volt, a gyermekre az elmúlt korokban nem irányult annyi figyelem, mint napjainkban. A játék a szocializáció eszköze volt. A munkaeszközök kicsinyített másain a gyermek elsajátíthatta a munkafolyamatokat: a fiúk kaszáltak, fűrészeltek, kalapáltak, szekeret építettek. A lányok sütöttek-főztek, fontak és szőttek, elkészítették a babáikat és azok számára a kelengyét.

A régi magyar szokásjog szerint kb. 12 éves korig terjedt a gyermekkor. Az egyház a nagykorúsítást a konfirmálással/bérmálással hozta összefüggésbe. A 15 esztendős lány és 18 esztendős fiú már családot alapíthatott. A rövidre szabott gyermekkor mégsem volt üres, silány a régi korok embere számára.
Ismerjük meg együtt a régi gyermekek világát!
Szőcsné Gazda Enikő



2018.04.27-29
Weöres Sándor születésének 100. évfordulója alkalmából a budapesti Petőfi Irodalmi Múzeum olyan kiállítást hozott létre, amely az irodalmi kiállításokra jellemző hagyományos elemeket a legmodernebb multimédiás, interaktív nyelvi játékokkal ötvözi.[ részletek ]
2018.04.27
Weöres Sándor születésének 100. évfordulója alkalmából a budapesti Petőfi Irodalmi Múzeum olyan kiállítást hozott létre, amely az irodalmi kiállításokra jellemző hagyományos elemeket a legmodernebb multimédiás, interaktív nyelvi játékokkal ötvözi.[ részletek ]
2018.04.19
2018. április 19-én, csütörtökön 17 órától a „Tehetségük az isteni kegyelem ajándéka” című, a Berde Mária írónő és Berde Amál festőművész pályaképét bemutató időszakos tárlat záróeseményeként Szebeni Zsuzsanna, a Balassi Intézet sepsiszentgyörgyi fiókjának vezetője, a kiállítás kurátora tart szakavatott tárlatvezetést a Székely Nemzeti Múzeumban. [ részletek ]
2018.04.15
A Szacsvay Akadémia előadássorozat következő előadására, 2018. április 15-én, vasárnap 18 órától a Székely Nemzeti Múzeum Bartók Termében kerül sor. [ részletek ]
2018.03.30
A Székely Nemzeti Múzeum március 30-án, március 31-én, április 1-én és 2-án zárva tart. [ részletek ]
2018.03.29
Március 29-én, csütörtökön reggel 9 órától közszemlére kerül a Székely Nemzeti Múzeum földszinti folyosóján az a leletegyüttes, amely az uzoni Béldi-Mikes kastély 2016-os régészeti kutatása során került elő. [ részletek ]
2018.03.21
A sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum műtárgyvédelmi fertőtlenítés miatt 2018. március 21-én (szerdán) 9 órától - 2018. március 31-éig (szombat) ZÁRVA tartja az 1-2. emeleten található néprajzi kiállításokat![ részletek ]
2018.03.16
A vallásszabadság első kinyilvánításának tiszteletére, március 16-án, pénteken 19 órától hangversenyre és tudományos előadásra kerül sor a Székely Nemzeti Múzeum Bartók Termében. [ részletek ]
2018.03.14
A Székely Nemzeti Múzeum Bartók Termében [ részletek ]
2018.03.11
A Szacsvay Akadémia előadássorozat következő előadására, 2018. március 11-én, vasárnap 18 órától a Székely Nemzeti Múzeum Bartók Termében kerül sor. [ részletek ]
2018.02.21
2018. február 21-én, szerdán 18 órától különleges programmal várjuk Sepsiszentgyörgy kultúrakedvelő közönségét a Székely Nemzeti Múzeum Tolerancia Termébe.[ részletek ]
2018.02.19
A Székely Nemzeti Múzeumban február 19-én, hétfőn 18 órától Zsigmond Enikő geológus Izland, ahol az idő születik című könyvének vetítéssel egybekötött bemutatójára kerül sor az intézmény Bartók Termében.[ részletek ]
2018.02.08
Az előadó, dr. Reisinger János irodalomtörténész és bibliakutató február 8-án, csütörtökön 18 órától tart vetített képes előadást Munkácsy Mihály: Golgota címmel.[ részletek ]
2018.02.06
Fennállása első budapesti „vendégszereplésére” készül a Székely Nemzeti Múzeum. Az intézmény Kós Károly tervei alapján épült székhelyének felújítása idején a múzeum gyűjteményének több darabját fővárosi kiállítóterek látják vendégül.[ részletek ]
2018.01.28
A Szacsvay Akadémia című előadás-sorozat első előadását január 28-án, vasárnap 18 órától tartják Sepsiszentgyörgyön a Székely Nemzeti Múzeum Bartók Termében. [ részletek ]
Felelős szerkesztő: Vargha Mihály.
© Copyright: Székely Nemzeti Múzeum, 2015.