română  |   english  |   RSS Feed   Facebook

2010.04.23

MESTER és TANÍTVÁNYA2

A MAGMA Kortárs Művészeti Kiállítótér tisztelettel meghívja Önt BARTUSZ György és Radoslava MACEJOVÁ felvidéki (Szlovákia) képzőművészek MESTER és TANÍTVÁNYA2 című kiállításának megnyitójára, 2010. április 23-án, pénteken, 18:30 órára

Megnyitó beszédet mond ERŐSS István képzőművész

A kiállítás május 23-ig látogatható, hétfő kivételével naponta 11-19 óra között (Sepsiszentgyörgy, Szabadság tér 2.)

Szervezők: ETNA Alapítvány, Kovászna Megyei Művelődési Központ
Partnerek: MAGMA Kortárs Művészeti Kiállítótér, Székely Nemzeti Múzeum, Kovászna Megye Tanácsa

A kiállás a magyarországi Oktatási és Kulturális Minisztérium és a Szent György Napok Szervező Iroda támogatásával jött létre.






Mítoszok, történelmi emlékezet és ökológiai tudat az új médiumok világában (1988/89-1999)

E folyamat 1988/89 mezsgyéjén az installációs elemek alkalmazásáig (pl. a tőketerebesi egyéni kiállítás 1988 júliusában) és az environment műfajáig (Kassa, 1989) vezette el Bartusz Györgyöt. A nagy méretű festmények prezentálását térbeli elemek alkalmazásával, leggyakrabban a múltat idéző természeti tárgyakkal egészítette ki. A legkoherensebb megoldást az 1989-ben bemutatott Túlélés - environment eredményezte, amely a kassai városi kiállító terem minden elemét a bemutatott mű kontextusának megfelelően szerkesztett át. Az emberi emlékezetnek, a természeti népek örökségének, valamint a természet és az emberi élet rejtelmeinek kifejezésére homokot, fát és vásznat használt fel, amihez - a világegyetem, a bolygók, a természeti erők és az őselemek megjelenítésére - az előző években kimunkált ütéses festésmódot társította. A tudatosan anti-esztétikus elemeket alkalmazó, az öncélú tökélyt mellőző installáció immanens ellenpontját egy férfi gipszből kivitelezett antikizáló figurája alkotta, amelyet egyszerre lehetett a hódító és felfedező, a múlt és a jelen megtestesítőjeként értelmezni, aki végérvényesen elszakad a történelem előtti periódustól. Jana Bodnárová szerint egy összetett jelrendszert működtető emberi szimbólummal állunk szemben, hiszen egyszerre tekinthetünk rá úgy, mint harcosra és fáklyavivőre, az önmagát önkényesen piedesztálra állító emberre, és úgy is, mint arra az emberre, aki türelmetlenül várja az ígéretes jövőbe való belépés pillanatát.2'' Bartusz nem csupán ebben az environmentjében működteti az emberi lét, a történelem, a kulturális örökség kódjait, hanem további alkotásaiban is. Ezek az új történelmi helyzetben immár a 70-es és 80-as évek alkotásaiban fellelhető ambivalencia nélkül közlik a társadalmi, történelmi és ökológiai üzeneteket. Több installációjában és akciójában a fogyasztói társadalom értékrendjével és gátlástalanságával szemben a környezet és a szellemi értékek védelmét hangsúlyozta. A Sovinecben és Bártfán bemutatott Öko-szendvics (1991), az Oszcilláció c. kiállításra készített installáció, a SZNG-beli önálló kiállításon is bemutatott Stigmák (1991) immár az ökológiai gondolkodásmód hatását mutatja. A kátránypapírt, követ, fát és fémet alkalmazó installációk, objektek (A kőkor bennünk lakozik, 1990) a természet gátlástalan kifosztására és ennek következményeire hívták fel a figyelmet, a szofisztikált közlésmódot is felvállalva. E gondolatkör egyik legnagyobb, egyértelműen monumentális méretű installációja a sovineci Noé bárkája (1991), valamint a zsolnai Öko-szociológiai installáció (1994) volt. E művekhez csaknem minden egyes esetben performansz is társult, így pl. az Öko-szendvics (1991, Sovinec, SZNG), vagy az Öko-út (1992, Zsolna), de közvetve ide sorolható a FIT fesztiválon produkált Konzumizmus (1991) és az 1994-es Jó napot, Bartusz úr! Találkozunk a szemétdombon c. performansz is. Míg Bartusz művészetében a 60-as és 70-es években a társadalmi gyökerek, kötődések csak áttételekkel jelentek meg, a 80-as években a kultúrköréhez közeli Magyarországot fedezte fel magának, egy évtizeddel később pedig, a már említett hangsúlyos témák mellett, egyre több teret adott a magántörténelemnek, különös tekintettel a második világháború éveire. A rendszerváltozás évében, 1990-ben - már a pozsonyi Képzőművészeti Főiskola tanáraként - aktív résztvevője a VESVU rossz szellemének kiűzetése a VŠVU-ról c. csoportos performansznak, az egyéni háborús emlékeket 1992-es zsolnai kiállításán a Marschieren Marsch (1992. Klatovyban: 1995), 1997-ben az átHIDalás nemzetközi szimpóziumon (amelyet Bartusz kezdeményezett) a Megsebzett híd és Somorján az At Home Galleryben az Úton című (Németh Ilonával közösen kivitelezett), performansszal egybekötött installációiban dolgozta fel. Ugyancsak performansz, illetve performansz és installáció keretében tematizálta a holocaustot, így pl. a prágai palmovkai zsinagógában (Cím nélkül, 1994) vagy a videót is eszköztárába emelő Emlékezetemben keresem osztálytársam, Sára Rosenblum arcát (1995) c. művében.
A fiatal művészgeneráció oktatásában résztvevő Bartusz az évtized vége felé a média és a kortárs vizuális diktátum kritikáját is témaregiszterébe sorolta - elsőként az Elektronikus angyal (1998) című tévéinstallációjával, majd egyre áttételesebb formában, akár műtörténeti idézetek alkalmazása révén is (pl. Vakító Malevics, 1999), ám az ezredfordulóhoz közeledve kontempláció, csendesebb közlésmód kezdi uralni installációit.

Belső terek, kontempláció, autonóm gondolkodás (2000-től)

Pályájának legutóbbi éveire a filozófiai gondolatok, az egyetemes erkölcsi értékrend inspiráló ereje és a lehető legbensőségesebb kontemplativitás jellemző. Meghatározó eleme a Kvázi-terek (2000), azaz a fémrudakból kivitelezett, minimalista térszerkezetből teremtett installáció, amely Pierre Tielhard de Chardin gondolataival társítva a mentális és a fizikális tér kapcsolatát, az egyén és a közösség egymásrautaltságát fejezi ki. A pozsonyi premiert követően Miskolcon és Rzeszowban e kvázi-terek már a fogyasztói társadalom korlátlan hedonizmusát is bírálat tárgyává tették. Ám néhány hónappal később a Komáromi LIMES Galériában és a München melletti Palmenhausban (2001) a média virtuális világának harsány jelenléte, dezorientáló és manipuláló hatása vált a kritika tárgyává, és a fém kvázi-terekhez az autonóm gondolkodásra buzdító középkori labirintus motívuma társult. E fokozatosan hangsúlyossá váló distancia jellemzi Bartusz legutóbbi munkáit. A művész, aki résztvevője volt az Album 1976 projektnek a velencei biennálé függetlenek bemutatóján, most ismét szellemi autonómiájáról tanúbizonyságot téve tette közzé második Közjegyzői hitelesítés c. projektjét, a NO WAR-t, amelyben többedmagával tiltakozott az értelmetlen és valódi indokokat elhallgató háborúik) ellen. E magatartáshoz szorosan kötődik 2003 végén bemutatott Labilitás c. hanginstallációja, amely ismét az anyaghasználat konfrontációjából merít, egyik oldalon a tetszetős, esztétizáló, mesés világ, a másikon pedig a mások gazdagságának következményeként formálódott durva valóság. Így reagál korunk új civilizációs konfliktusára.

Bartusz György a (cseh)szlovákiai művészet egyik legjelentősebb személyisége. Immár négy évtizede van jelen ezen a művészeti porondon, s minden korszakában azon hazai alkotók közé tartozott, akik fogékonyak a korra és a művészeti változásokra. Életművében három nemzet művészetének - a magyarnak, a szlováknak és a csehnek - mély ismerete ötvöződik egységes (és egyetemes) művészet- és világszemléletté, amelynek legbensőbb lényege a nyitottság. Ez a nyitottság - és ami ebből következik: a megújulás folytonosan felfrissülő képessége - egyben művészetének és a művészképzésben betöltött pozitív szerepének is meghatározó eleme.

In: Hushegyi Gábor: Bartusz György – Korok, korszakok, műfajok mezsgyéjének kétpólusú művészete / György Bartusz: Bipolar art on the bound of the ages, eras and genres. Pozsony, Kalligram Alapítvány, 2004, 38-40.





2018.02.21
2018. február 21-én, szerdán 18 órától különleges programmal várjuk Sepsiszentgyörgy kultúrakedvelő közönségét a Székely Nemzeti Múzeum Tolerancia Termébe.[ részletek ]
2018.02.19
A Székely Nemzeti Múzeumban február 19-én, hétfőn 18 órától Zsigmond Enikő geológus Izland, ahol az idő születik című könyvének vetítéssel egybekötött bemutatójára kerül sor az intézmény Bartók Termében.[ részletek ]
2018.02.08
Az előadó, dr. Reisinger János irodalomtörténész és bibliakutató február 8-án, csütörtökön 18 órától tart vetített képes előadást Munkácsy Mihály: Golgota címmel.[ részletek ]
2018.02.06
Fennállása első budapesti „vendégszereplésére” készül a Székely Nemzeti Múzeum. Az intézmény Kós Károly tervei alapján épült székhelyének felújítása idején a múzeum gyűjteményének több darabját fővárosi kiállítóterek látják vendégül.[ részletek ]
2018.01.28
A Szacsvay Akadémia című előadás-sorozat első előadását január 28-án, vasárnap 18 órától tartják Sepsiszentgyörgyön a Székely Nemzeti Múzeum Bartók Termében. [ részletek ]
2018.01.25
A Székely Nemzeti Múzeum a Székely Nemzeti Múzeum Alapítvánnyal közreműködve és a Bethlen Gábor Alap Zrt. támogatásával restauráltatta Sepsiszentgyörgy városának nemzetőrségi lobogóját.[ részletek ]
2018.01.25
A Székely Nemzeti Múzeum január 25-én, csütörtökön szeretettel várja a sepsiszentgyörgyi kultúrakedvelő közönséget. [ részletek ]
2018.01.22
A Székely Nemzeti Múzeum, a Balassi Intézet, Magyarország Kulturális Központja, az Erdélyi Református Egyházkerület és a Házsongárd Alapítvány a Magyar Kultúra Napja tiszteletére Tehetségük az „isteni ingyen kegyelem” ajándéka című Dóczyné Berde Amál festőművész és Berde Mária írónő életét bemutató kiállításra hívja a látogatókat 2018. január 22-én, hétfőn 17 órára a múzeum Tolerancia Termébe. [ részletek ]
2018.01.11
2018. január 11-én, csütörtökön 18 órától kerül sor a Székely Nemzeti Múzeum Bartók Termében Dr. Reisinger János irodalomtörténész második vetített képes előadására Munkácsy Mihály: Krisztus Pilátus előtt címmel. [ részletek ]
2018.01.11
2018. január 11-től kezdődően két hétig látható a múzeum előterében Gyárfás Ferenc tanulmányrajza, amely a 2017-es év A hónap műtárgya-sorozatának utolsó darabja.[ részletek ]
2017.12.14
A Székely Nemzeti Múzeum 2017. decemberétől kezdődően fél évig tartó képzőművészeti témájú előadás-sorozatot indít a Bartók Teremben. [ részletek ]
2017.12.12
Szent László alakja krónikákban, falképeken, címerekben címmel szervez konferenciát az Erdélyi Címer- és Zászlótudományi Egyesület a Székely Nemzeti Múzeum Bartók Termében december 12-én 18 órai kezdettel. [ részletek ]
2017.12.06
A Kriza János Néprajzi Társaság és a Székely Nemzeti Múzeum kiadásában megjelent Kinda István új könyve a székelyföldi gazdálkodásról.[ részletek ]
Felelős szerkesztő: Vargha Mihály.
© Copyright: Székely Nemzeti Múzeum, 2015.