română  |   english  |   RSS Feed   Facebook

Kézdivásárhelyi várostörténeti kiállítás

Kézdivásárhelyi várostörténeti kiállítás

Az emeleten az első teremben tekinthetők meg a város középkori történetére vonatkozó dokumentumok, a másik két teremben pedig az 1848–49-es szabadságharc tárgyi és írásos emlékei.
Kézdivásárhely területén az ókorban, a római uralom idején megerősített táborhely volt. Ennek tárgyi emlékeit 1852-ben hozták felszínre, de nem maradtak a városban.

Kézdivásárhely középkori várostörténetének bemutatása az első írásos említéssel kezdődik. 1407-ben Torjavásárán, a mai Kézdivásárhelyen kelt az az okmány, amely arról tanúskodik, hogy Háromszék közgyűlését itt tartották. Városi rangját és ezzel járó kiváltságait Luxemburgi Zsigmond királytól nyerte. Az erről szóló oklevél nem maradt fenn, de az 1427. május 9-én, Földváron kelt királyi rendelet Thoryauasarat városnak nevezi és kiváltságainak élvezetében megerősíti.


A város kézműves ipara és kereskedelme az erdélyi fejedelemség idején
fejlődött nagyobb mértékben, főleg azoknak a kiváltságoknak köszönhetően, amelyekkel az erdélyi fejedelmek ruházták fel a város lakóit. Torjavására Kézdi szék központja volt, és a 16. századtól a szék nevét viseli. Erről említést először 1530-ban, egy Szapolyai János által kibocsátott okmányban találunk, amely szabályozza a vásártartás rendjét, a hetivásárokat csütörtöki napra teszi, és évente három országos vásárt is engedélyez. A város levéltárában fennmaradt János Zsigmond fejedelem 1562-ben Segesváron kelt levele, amelyben a várost Kyzdy wasarhel-nek nevezi. Későbbi okmányokban már csak ebben a formában találjuk a város nevét. Báthori Zsigmond 1588. május 6-án kelt levele megerősíti a városnak a hetivásárokra és sokadalmakra vonatkozóan nyert korábbi kiváltságait.


Az erdélyi fejedelmek közül a legnagyobb mértékben Bethlen Gábor, I. Rákóczi György, II. Rákóczi György és Apafi Mihály járultak hozzá a város gazdasági életének felvirágzásához. A kiállításon látható okmányok eredetijét a sepsiszentgyörgyi levéltárban őrzik, a céhes dokumentumok a múzeum birtokában vannak.


Az 1691-ben életbe lépő osztrák uralom
nagy mértékben gátolta a város gazdasági életének fejlődését. Ezt az is jelzi, hogy a 19. század elejéig, több mint egy évszázadon át nem alakultak újabb céhek. Az osztrák uralom idején, főleg a 18. század végén bevezetett katonai kormányzat súlyosbította a terheket, és korlátozta a polgári önkormányzat hatáskörét. Az 1764-es madéfalvi Siculicidium (székelyöldöklés) után a Székelyföldön három határőrezredet szerveztek. Ezek közül a II. gyalogezred székhelye Kézdivásárhelyen volt. A gazdasági élet terén előrehaladás csak a 19. század kezdetétől mutatkozik. A század első felében, 1807 és 1844 közt hét újabb céh alakult. Ebben az időszakban a város életében fontos esemény a Székely Katonanevelde létesítése. Ez az altisztképző intézet 1823-ban nyitotta meg a kapuit. Az itt folyó hazafias nevelésnek köszönhetően az 1848–49-es szabadságharc idején az iskola tanárai és növendékei részt vettek a jelentősebb csatákban. Az intézetben tanuló ifjakból toborzódtak nagyrészt Gábor Áron tüzérei is.
 


Két teremben az 1848-49-es háromszéki önvédelmi harc
tárgyi és írásos emlékeit tekintheti meg a látogató. Fő helyet foglalnak el a Gábor Áronnal kapcsolatos emlékek. Portréját Gyárfás Győző rajzolta meg. Bereckben, a szülőháza helyén álló épületen emléktáblát helyeztek el. Keresztlevele szerint 1814. november 27-én született. 17 éves korában besorozták katonának, és közel másfél évtizeden át szolgált az osztrák hadseregben. Fiatal korában megtanulta az asztalosmesterséget. 1845-ben, amikor végleg leszerelt, asztalosként dolgozott Kézdivásárhelyen is. Ennek az időszaknak az emléke a kiállításon látható fiókos íróasztal és üveges szekrény.

A tüzérségnél töltött szolgálati ideje alatt szerezte meg azokat az ismereteket, amelyek birtokában 1848 novemberében Sepsiszentgyörgyön vállalhatta, hogy a szabadságharc céljaira ágyúkat önt.


A Magyarhermány melletti bodvaji vashámorban 1848 novemberében öntötték Gábor Áron irányításával az első ágyúkat. November 28-án Sepsiszentgyörgyön sikerrel járt a próba. Háromszék Honvédelmi Bizottmánya ennek hatására határozta el, hogy megszervezi önvédelmi harcát. 1848 decemberében Kiss János harangöntő mester sepsiszentgyörgyi műhelyében templomok harangjaiból 4 ágyút öntöttek. 1849 januárjától június 25-ig – amikor a cári csapatok bevonultak Kézdivásárhelyre, és feldúlták az ágyúöntő műhelyt – a többi ágyú Turóczi Mózes kézdivásárhelyi rézműves mester műhelyében készült. Századosi rangban ő volt az ágyúgyár igazgatója. A székely székekből több mint háromszáz harangot hoztak ide, ezek anyagából készültek a lyukasra öntött ágyúk. Háromszéken és a katonailag ide tartozó Bardoc fiúszékben a szabadságharc idején összesen mintegy 70 ágyút öntöttek, ebből 64 Turóczi Mózes műhelyében készült. Háza, amelynek telkén az ágyúöntő műhely volt, emléktáblával van megjelölve. 1993-ban, Turóczi születésének 180. évfordulója alkalmával a háza előtti kis téren ünnepélyesen leleplezték a mellszobrát, Vetró András szobrászművész alkotását. A szobor patinázott gipsz változatát a Petőfi- és a Bem-mellszoborral együtt a művész a múzeumnak adományozta.


Kézdivásárhely a szabadságharc idején a hadianyaggyártás központja
volt. Az ágyúöntő műhely mellett volt golyóöntő, puskaporgyártó, gyutacskészítő műhely is. Az ágyúcsöveket a kovács- és kerekesműhelyekben szerelték ágyútalpra.

Az akkor öntött ágyúk közül egyetlen eredeti példány került elő 1906-ban, egy építkezés alkalmával, a hajdani Kapitányi szállás, a mai kórház udvarán. Ezt jelenleg Bukarestben őrzik. Az ágyú hű másolatát kézdivásárhelyi mesterek öntötték 1971-ben a múzeum számára.

Bem nagyra értékelte a kézdivásárhelyiek hadianyaggyártásban elért sikereit és a harcokban tanúsított hősiességét, ezért tábori nyomdáját a városnak adományozta. Ezzel nyomtatták itt Háromszék első lapját, a Székely Hírmondót, 1849-ben.

A kiállításon a látogató megismerheti a szabadságharc idején használt fegyvereket: a lándzsát, a puskát, a pisztolyokat és a kardokat.




2017.12.12
Szent László alakja krónikákban, falképeken, címerekben címmel szervez konferenciát az Erdélyi Címer- és Zászlótudományi Egyesület a Székely Nemzeti Múzeum Bartók Termében december 12-én 18 órai kezdettel. [ részletek ]
2017.12.06
A Kriza János Néprajzi Társaság és a Székely Nemzeti Múzeum kiadásában megjelent Kinda István új könyve a székelyföldi gazdálkodásról.[ részletek ]
2017.11.29
A Székely Nemzeti Múzeum jelentős zászlógyűjteménnyel rendelkezik, amelyek közül kiemelt jelentőségűek a különböző hadi zászlók. [ részletek ]
2017.11.21
2017. november 21-én, kedden 18 órakor a Székely Nemzeti Múzeum Bartók Termében bemutatásra kerül Szentkatolnai Bálint Gábor Válogatott művek című kötete, amelyet a Hargita Kiadóhivatal jelentetett meg a Székely Könyvtár 51. köteteként.[ részletek ]
2017.11.11
A László Kálmán Gombászegyesület és a Székely Nemzeti Múzeum szervezésében november 11-én, szombaton hagyományos gombanapot tartanak, melyre szeretettel várnak minden természetkedvelő családot. [ részletek ]
2017.11.10
2017. november 10-én, pénteken 18 órától a Székely Nemzeti Múzeum Bartók Termében bemutatják a Hatvan évvel a magyar forradalom után című könyvet. [ részletek ]
2017.11.02
November 2-án, csütörtökön kerül közszemlére a tizedik hónap műtárgya, amely a Székely Nemzeti Múzeum természetrajzi gyűjteményének részét képezi, és amely szorosan kötődik a múzeum legújabb időszakos kiállításához, a budapesti Magyar Természettudományi Múzeum Jégkorszak című tárlatához.[ részletek ]
2017.10.26
A budapesti Magyar Természettudományi Múzeum Jégkorszak című vándorkiállítását ötödik erdélyi helyszínként a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum látja vendégül. [ részletek ]
2017.10.19
2017. október 19-én, csütörtökön délután 18 órától a Magyar Festészet Napja alkalmából kamarakiállítás nyílik, illetve kötetlen beszélgetésre és alkotó foglalkozásra kerül sor a Székely Nemzeti Múzeum Tolerancia Termében. [ részletek ]
2017.10.15
A Székely Nemzeti Múzeumban második alkalommal szervezik meg a Meleté nevet viselő svájci-magyar közös projektet. A foglalkozássorozat vezetői Sara Franchini, Salat-Zakariás Soma és Antonio Planelles 2017. október 15–20. két műhelyfoglalkozásra várják délutánonként a múzeumba a 12 évnél idősebb érdeklődőket.[ részletek ]
2017.10.15
Meleté, a meditáció, testmozgás és gyakorlás múzsájának nevét viseli az a svájci-magyar közös projekt, amelynek célja, hogy svájci zenepedagógusok az általuk felajánlott hangkeltő eszközök segítségével megismertessék a német nyelvterületen elterjedt alapfokú zenei oktatást (“Elementare Musikerziehung”) Sepsiszentgyörgyön is. [ részletek ]
2017.09.28
Szeptember 28-án, csütörtökön reggel kilenctől este kilenc óráig utoljára látogatható ingyenesen a Székely Nemzeti Múzeum időszakos kiállítása. [ részletek ]
2017.08.03
Augusztus 3-án, csütörtökön reggel kilenctől este kilenc óráig ingyenesen látogatható a Székely Nemzeti Múzeum legújabb időszakos kiállítása. [ részletek ]
2017.07.28
A Székely Nemzeti Múzeumban 2017. július 28-án, pénteken 18 órától új időszakos kiállítás nyílik Üzenet a frontról – Ferenc tüzér levelei 1914-1918 címmel. [ részletek ]
2017.06.28
Június 29-én, csütörtökön a Székely Nemzeti Múzeum képzőművészeti gyűjteményéből kerül közszemlére a idei hatodik hónap műtárgya. [ részletek ]
2017.06.24
A Székely Nemzeti Múzeumban már évtizedes hagyománnyá vált, hogy a nyári napfordulót különleges programokkal és éjfélig tartó ingyenes nyitvatartással ünnepeljük. Idén sem lesz ez másként, június 24-én, szombaton 18 órától 24 óráig várjuk az érdeklődőket rendhagyó tárlatvezetésekre, zenés-mesés-bábos „kuruttyra”, táncelőadásra, kézműves foglalkozásokra és filmvetítésre. [ részletek ]
2017.05.30
Székelyföld legkorszerűbb múzeuma lesz a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum. A Kós Károly tervezte épületegyüttest európai uniós alapokból újítják fel, a finanszírozási szerződést kedden írták alá a Megyeházán.[ részletek ]
Felelős szerkesztő: Vargha Mihály.
© Copyright: Székely Nemzeti Múzeum, 2015.