română  |   english  |   RSS Feed   Facebook

Öntöttvas kályhák

Öntöttvas kályhák

Gyűjteményünk szépségére, figyelemre méltó ritkaságára, a sokszínű válogatásra szeretnénk felhívni az érdeklődők figyelmét, de nem kevésbé a kiállítás eredetiségére a múzeumépület boltíves pincéjében.

Az erdélyi magyar öntöttvas-művességet bemutató kiállításunkkal megvalósulhatott régi vonzódásunk e tárgyak iránt, kifejezhettük megbecsülésünket a művészet és e mesterség „Alkotó Embere” iránt.

Megpróbáltuk összehangolni szerény szakmai, történelmi és a művészetek iránti érdeklődésünket, gazdagítani szépérzékünket, ízlésvilágunkat e gyűjtemény révén és magvalósítani ezáltal a magunk „külön” világát. Napjainkban a használati tárgyak minden képzeletet felülmúló gyorsasággal válnak kortörténeti dokumentummá, ipartörténeti vagy éppen népművészeti emlékké. Örvendeztesse meg ez a kiállítás a szép tárgyak szerelemeseit és buzdítson mindenkit arra, hogy fedezze fel környezetében az értékes szép tárgyakat és teremtsen magának lelkéhez, szívéhez, hitéhez simuló világot.

Az öntöttvas kályhák a 18. század végén kezdték felváltani az addig használatos cserépkályhákat. A kisnemesi és polgári lakások, később a paraszti szobák fűtésére használt kályhák között a legegyszerűbb szerkezetek mellett megjelentek a szénnel is fűthető, szabályozható huzatú kályhák. Az úgynevezett etázskályhák egyes szintjei főzésre, melegítésre, vagy akár gyümölcsaszalásra is alkalmasak voltak. A kályhák díszítése nemcsak esztétikai igényt szolgált, hanem ezáltal növelni tudták a leadható hőmennyiség nagyságát. A csipkefinom felület készítésével szinte duplájára emelték a hőleadó felületet. Szólnunk kell még a tartalom és forma szépségéről. A kályhaajtón a mitológiából ismert Vulcanus vagy a római tűzhelyek istene, Hestia is előfordul, de gyakran találkozunk szent Borbála alakjával is, aki a bányászok és kohászok védőszentje. Egyes helyeken kezében bányászjelvénnyel ábrázolják. Meg kell emlékeznünk a polihisztor Bolyai Farkasról, aki foglalkozott a füst, illetve a meleg útjának meghosszabbításával is, így születtek meg a nevét viselő Bolyai-kályhák.

Sokszor megfogalmazódik a kérdés, hogy az illető tárgyat, kályhát melyik öntödében is készíthették. Egyértelműen csak akkor mondhatunk biztosat, ha a kályha felületén olvashatjuk a gyárjelzést: pl. Kaláni Vasgyár, Nadrág, Szentkeresztbánya, Ruszkicza stb. Az öntőformák készítői gyakran művészemberek voltak, vándoroltak, és a már kipróbált technikát, formát vitték magukkal. Jó ismertetőjel például, hogy a kaláni vasgyár az öntvényfelület belső részére „K 38”, vagy a ruszkiczai gyár „R 49”-es jelzést tett.
A háztartási öntöttvas tárgyak teljes felsorolása szinte lehetetlen, hiszen nagy példányszámban és számtalan eltérő formában öntötték őket. Öntöttvas vasalóból is legalább 50-féle volt forgalomban. Felsorolhatatlan a dísztárgyak és a kisplasztikák sokfélesége is. A modellkészítőket gyakran ihlette meg a bányász alakja, amit sokféle módon ábrázoltak: munka közben, díszöltözetben, csille mellett állva, bányászserlegen stb.

Az emberek a vastárgyakra nem tekintenek olyan szívesen, mint a gazdagságot jelképező ezüst vagy bronztárgyakra. Az elmúlt idő során az öntöttvasnak csak a használati értéke kapott hangsúlyt, az iparművészet sem tudta igazán befogadni, hiszen teljesen egyértelmű volt a sorozatgyártás volta. Szeretnénk elérni, hogy aki megnézi a „kályhagyűjteményünket”, az a jövőben lássa meg a szépségét ennek a rideg, kemény anyagnak. Ma csodálkozással, gyönyörködve tekinthetjük ezeket a technikai bravúrral és nagy szakmai tudással, művészi igénnyel előállított tárgyakat, melyek készítésének virágkora a 19. századra tehető. Szeretnénk, ha ezután a rozsdás öntöttvas is megkapná az őt megillető kellő tiszteletet.

A csernátoni Haszmann Pál Múzeum évtizedek óta gyűjti az öntöttvas munkaeszközöket, kályhákat, dísztárgyakat, a hitélet szép tartozékait, amelyekkel a 17–19. század tehetős és szegény embere berendezte mindennapjait, azok környezetében élt, igényelte őket. A  múzeum törzsanyagát és e tárgycsoport gyűjtését több mint 50 évvel ezelőtt néhai idős Haszmann Pál fogalmazta meg, és hívta fel a figyelmet ezeknek az értékes és művészi igénnyel készített tárgyaknak a gyűjtésére. Valósággal beleszeretett e régi korokban készült tárgyakba. Ez a szenvedély hozta össze olyan emberekkel, akik régi öntöttvas tárgyakat is gyűjtöttek. Ezt a szenvedélyét tovább éltették családja tagjai, így a gyűjtemény napjainkra Székelyföld és Erdélyország egyik számontartott gyűjteményévé gyarapodott, mely többszáz öntöttvas tárgyat foglal magába.

A csernátoni múzeum megálmodójáról elmondhatjuk, hogy nagyra értékelte és becsülte a vasérc redukciója által az olvasztóban művészi igénnyel előállított tárgyakat. Elsősorban a csapatmunkát, a több ember közös tevékenységét értékelte, a modelltervező művészekét (a nagy öntőműhelyek híres képzőművészeket szerződtettek e feladatra. Nemzeti szobrászatunk elindítója, Ferenczy nem is egy, Gömörben készült művészi vasöntvénynek volt a modell-készítője), a formázókét, akik a többnyire fenyő, körte vagy hársfából faragott minták homokmását készítették el. Az öntőmesterét, aki még a halasi csipkéhez hasonlatosan finom, áttört díszítményeket is képes volt megformálni.

A csernátoni Haszmann Pál Múzeum gyűjteményének legrégebbi darabjai a 17–18. századból valók, nagy részük a 19. századból, a magyar öntöttvas művesség fénykorából. A legtöbb öntőműhely használati tárgyakat készített, állami megrendeléseket teljesített. Gyűjteményünkben egyaránt megtalálhatók a magyarországi, az erdélyi, a felvidéki öntöttvas tárgyak, illetve kályhák. A munkácsi műhely számára például Leibniz-ból hozatott Schlosser András apróbb öntöttvas dísztárgyakat, ezeket „utánozta”, idővel azonban önálló formákkal jelentkezett, olyanokkal, amelyeket elfogadott a polgárosodó réteg, kiknek mindennapi életében használati tárgyként is, díszítőelemként is meghonosodott az öntöttvas. Az egyes mintákból legfeljebb száz darabot készítettek, aztán tervezték a következőt. A mintakészítés állandó fejlesztés alatt állt, cél volt mindig, hogy az előzőnél és a versenytársénál szebbet és olcsóbbat tudjanak tervezni. Egy öntő cég kályhából is többszáz típust készített és az egyes típusokon belül is változtatták olykor a díszítményeket. Kályháink magukon hordozzák az adott kor stílusirányzatainak a jegyeit, a reneszánsz, barokk, biedermeier, empire, szecesszió, art deco stílusjegyeit.

A szoborszerű fűtőberendezések főnemesi kastélyokban, nemesi kúriákban, tehetős polgári lakásokban és székely házakban állhattak egykor. Az Erdélyben gyártott öntöttvas kályhák típusai:

  • oszlopkályhák
  • oszlopkályhák modern fa és kőszénfűtésre
  • szabályozható oszlopkályhák főzőkészülékkel (fülkével)
  • szabályozható oszlopkályhák főzőkészülékkel (fafűtésre rostéllyal vagy kőszénfűtésre kosárral berendezve
  • reggeli kályhák
  • rekeszkályhák
  • teremkályhák
  • kőszén-kályhák
  • kőszén-kályhák főzőkészülékkel, modern díszítéssel
  • szabályozható töltő-kályhák öntött vasbetéttel
  • köpenykályhák
  • tüzet tartó kályhák
  • műhelykályhák
  • őrházi tűzhelyek
  • fürdőkályhák
  • üstkályhák
  • kabinet kályhák főzőkarikákkal
  • gömbölyű kályhák
  • börtönkályhák
  • hajótűzhelyek
  • asztaltűzhelyek
  • takaréktűzhelyek
  • iskolakályhák
  • vasalókályhák
  • erdélyi népi kályhák

A jelentősebb öntőműhelyeket rendszerint oda telepítették, ahol a közelben a vasöntéshez szükséges matéria, az érc, a fa, a víz kéznél volt. A leghíresebb öntödék a trianoni döntés után a hazától elválasztott területeken működtek. A második világháború után a szocialista nagyipar nem tűrte meg maga mellett a művészi vasöntést, de a modernizáció máshol is ellehetetlenítette az iparművészetnek ezt a polgárosodással egyidejűleg kiteljesedő ágát.

Gyűjteményünk anyaga elsősorban a magyar öntöttvas-művesség, ezen belül az erdélyi magyar öntöttvas-művesség értékes darabjait mutatja be. Igyekeztünk vidékünkön összegyűjteni a megmaradt értékeket, ezeket azonosítani, tudományosan feldolgozni, ugyanakkor szeretnénk felhívni a figyelmet arra, hogy értékeink ne kerüljenek ki az országból, ne adják el idegeneknek, hiszen történelmünkhöz, nemzeti hagyományainkhoz kapcsolódnak, és ha már kikerültek a mindennapi használatból, helyük a közgyűjteményekben, magángyűjteményekben van, ahol szakszerűen megőrizhető. A csernátoni Haszmann Pál múzeum öntöttvas gyűjteményét az alábbi csoportokba sorolhatjuk:

  • öntöttvas kályhák
  • hitélettel, temetőkultúrával kapcsolatos tárgyak (öntöttvas keresztek, feszületek)
  • használati tárgyak (vasmozsarak, vasalók, edények)
  • dísztárgyak (vasszobrok,  figurális tárgyak, gyertyatartók, tálak, lámpák)
  • öntöttvas erkély és sírkerítés darabok stb.

Kiállításunkat azzal a szeretettel ajánljuk minden kedves látogatónknak és olvasónknak, amilyen igyekezettel és hittel azt sok jó ember támogatásával a jó Isten akaratából megteremtettük.
                                    
A 19. századi Magyarország leghíresebb műöntödéi

Az akkor működő 79 öntöde közül az alábbiakban öntöttek kereskedelmi öntvényeket is:
  • Buda és Pest, 1872-től Budapest, HU
  • Diósgyőr–Újmassa, HU
  • Dernő, ma Drnava, SK
  • Hisnyóvíz, ma Chynianská Voda, SK
  • Kassahámor, ma Košické Hámre, SK
  • Rhónic (Kisgaram), ma Hronec, SK
  • Anina (Sájerlakanina), ma Anina, RO
  • Kalán (Pusztakalán), ma Călan, RO
  • Nadrág, ma Nădrag, RO
  • Resicabánya, ma Reşiţa, RO
  • Ruszkicza, ma Ruschiţa, RO
  • Szentkeresztbánya, ma Vlăhiţa, RO
  • Dolha-Rókamező, ma Dovhe, UA
  • Munkács–Selestó és Munkács–Frigyesfalva, ma Selesztove és Klenovci, UA
  • Rójahida, ma Poduroj, RO
  • Turjaremete, ma Turji Remetei, UA



2018.02.21
2018. február 21-én, szerdán 18 órától különleges programmal várjuk Sepsiszentgyörgy kultúrakedvelő közönségét a Székely Nemzeti Múzeum Tolerancia Termébe.[ részletek ]
2018.02.19
A Székely Nemzeti Múzeumban február 19-én, hétfőn 18 órától Zsigmond Enikő geológus Izland, ahol az idő születik című könyvének vetítéssel egybekötött bemutatójára kerül sor az intézmény Bartók Termében.[ részletek ]
2018.02.08
Az előadó, dr. Reisinger János irodalomtörténész és bibliakutató február 8-án, csütörtökön 18 órától tart vetített képes előadást Munkácsy Mihály: Golgota címmel.[ részletek ]
2018.02.06
Fennállása első budapesti „vendégszereplésére” készül a Székely Nemzeti Múzeum. Az intézmény Kós Károly tervei alapján épült székhelyének felújítása idején a múzeum gyűjteményének több darabját fővárosi kiállítóterek látják vendégül.[ részletek ]
2018.01.28
A Szacsvay Akadémia című előadás-sorozat első előadását január 28-án, vasárnap 18 órától tartják Sepsiszentgyörgyön a Székely Nemzeti Múzeum Bartók Termében. [ részletek ]
2018.01.25
A Székely Nemzeti Múzeum a Székely Nemzeti Múzeum Alapítvánnyal közreműködve és a Bethlen Gábor Alap Zrt. támogatásával restauráltatta Sepsiszentgyörgy városának nemzetőrségi lobogóját.[ részletek ]
2018.01.25
A Székely Nemzeti Múzeum január 25-én, csütörtökön szeretettel várja a sepsiszentgyörgyi kultúrakedvelő közönséget. [ részletek ]
2018.01.22
A Székely Nemzeti Múzeum, a Balassi Intézet, Magyarország Kulturális Központja, az Erdélyi Református Egyházkerület és a Házsongárd Alapítvány a Magyar Kultúra Napja tiszteletére Tehetségük az „isteni ingyen kegyelem” ajándéka című Dóczyné Berde Amál festőművész és Berde Mária írónő életét bemutató kiállításra hívja a látogatókat 2018. január 22-én, hétfőn 17 órára a múzeum Tolerancia Termébe. [ részletek ]
2018.01.11
2018. január 11-én, csütörtökön 18 órától kerül sor a Székely Nemzeti Múzeum Bartók Termében Dr. Reisinger János irodalomtörténész második vetített képes előadására Munkácsy Mihály: Krisztus Pilátus előtt címmel. [ részletek ]
2018.01.11
2018. január 11-től kezdődően két hétig látható a múzeum előterében Gyárfás Ferenc tanulmányrajza, amely a 2017-es év A hónap műtárgya-sorozatának utolsó darabja.[ részletek ]
2017.12.14
A Székely Nemzeti Múzeum 2017. decemberétől kezdődően fél évig tartó képzőművészeti témájú előadás-sorozatot indít a Bartók Teremben. [ részletek ]
2017.12.12
Szent László alakja krónikákban, falképeken, címerekben címmel szervez konferenciát az Erdélyi Címer- és Zászlótudományi Egyesület a Székely Nemzeti Múzeum Bartók Termében december 12-én 18 órai kezdettel. [ részletek ]
2017.12.06
A Kriza János Néprajzi Társaság és a Székely Nemzeti Múzeum kiadásában megjelent Kinda István új könyve a székelyföldi gazdálkodásról.[ részletek ]
Felelős szerkesztő: Vargha Mihály.
© Copyright: Székely Nemzeti Múzeum, 2015.