română  |   english  |   RSS Feed   Facebook

2014.05.02

Jánó Mihály kötetének bemutatója a Székely Nemzeti Múzeumban

A Székely Nemzeti Múzeum Bartók Termében Jánó Mihály művészettörténész legújabb kötetének bemutatójára kerül sor május 2-án, pénteken, délután 5 órakor.
A gelencei Szent Imre műemléktemplom című kiadványt Csáki Árpád történész méltatja, aki a következőket írja a Háromszék Vármegye Kiadónál megjelent könyv kapcsán:
„A gelencei Szent Imre plébániatemplom mára Háromszék legismertebb, az ezredforduló szakszerű helyreállítási munkálatainak köszönhetően legjobb állapotban található középkori műemléképülete. Hírnevét elsősorban a nagy felületeken megörződött, kompozíciójában itáliai előképekkel rendelkező falfestményeinek köszönheti, faragott kőemlékei, festett faberendezése, oltárai révén ugyanakkor a középkortól a „virágos reneszánszon” át egészen a barokk művészetéig követhetjük a szakrális tér alakulását/alakítását. Ezek széleskörű megismertetését szolgálja Jánó Mihály újabb kötete.”




A gelencei Szent Imre plébániatemplom ismertetője

(Jánó Mihály: A gelencei műemléktemplom. Kalauz. Háromszék Vármegye Kiadó, Sepsiszentgyörgy, 2013. ISBN 978-606-8598-00-0)

„Ma egy hete folyt le az a gyönyörűséges magyar ünnep, melyen e pusztulásra ítélt, drága emlékünk újraszenteltetett. [...] Mintha, mint egy előkelő úr, mindennap külön külön megköszönte volna az öreg templom a Vele való szeretetteljes foglalkozásomat, minden nap volt egy-egy drága ajándéka, meglepetése számomra. [...] Nagyon sokat köszönhetek e kedves, öreg emlékünknek!”

A fenti sorokat Keöpeczi Sebestyén József 1932 szeptemberének elején küldte dr. Nagy Jenő ügyvédnek, a Székely Nemzeti Múzeum igazgatóválasztmányi alelnökének. Lelkesedése érthető: az említett intézmény és vezetője, Nagy Géza támogatásával Huszka József által még a 19. század utolsó évtizedeiben részben feltárt és színes rajzokon megörökített középkori falképeket megőrző, a sorozatos földrengések, majd az új plébániatemplom felépítését követően használaton kívül rekedt, egyenesen pusztulásra ítélt jelentős emlékét sikerült megmenteni.

Jánó Mihály – Keöpeczihez hasonlóan – maga is sokat köszönhet „e kedves, öreg emlékünknek”. A gelencei templomtól indulva (és hozzá folyamatosan visszatérve) vált Erdély középkori falfestészetének elemzőjévé, számbavétele mellett újabb emlékek jelzésével, feltárásával annak gazdagítójává, kutatástörténetének összegzőjévé. Falképeinek értelmezését, vizsgálatát célzó korábbi dolgozatai, szerzőként és szerkesztőként is közzétett munkáira támaszkodva most egy másik „műfajban”, a szélesebb közönség számára mutatja be a a gelencei templomot. Teszi ezt évtizedek óta szóban, most írásban, ismeretterjesztő kalauz formájában. Ezt jelzik a használt szakkifejezések, valamint a freskók és oltárképek ábrázolásain látható szentek legendáinak lexikonszerű, a törzsszöveget kiegészítő magyarázatai is.

A Nagy Lajos fényképeivel és Huszka József akvarellmásolataival illusztrált 76 oldalas kiadvány rövid település- és kutatástörténettel indít, majd a harangláb és cinterem (a 18. század derekán pusztító pestisjárványnak emléket állító kőkereszttel) felől közelítve az épület leírását nyújtja, felhívva a figyelmet a déli bejárat timpanonjának már Huszka által is lerajzolt, valamint az északi fal másfél évtizede feltárt külső falképeire. (7–21. old.)

A középkori templom belsejének, berendezésének leírásában a szerző az építéstörténetre támaszkodó időrendi bemutatás helyett a látogató szemszögéből mutatja be a teret. A kötet kiemelt figyelmet szentel a templomhajó falfestményeinek leírására. (44–65. old.) Az északi hosszfal Krisztus szenvedéstörténete és a felső regiszter Szent László-legendaciklus egységes kompozícióként való értelmezésének lehetőségére a szerző már korábbi munkáiban is felhívta a figyelmet, a déli fal képei (Alexandriai Szent Katalin legendája, Utolsó ítélet) mellett ugyanakkor Szent Jakab vértanú apostol legendájának a nyugati falon látható ábrozolását elemzi a szerző, utalva a nyugati kereszténység középkori zarándoklatainak egyik legjelentősebb központjába, a nyugat-spanyolországi Santiago de Compostelába vezető útra. A templomhajó 17–18. századi berendezéséből az 1628-ban készült festett, alakos ábrázolásokat és feliratokat is tartalmazó kazettás mennyezetet és készíttetőit, (39–43. old.) valamint az előbbivel egykorú, korábban a hajó nyugati és északi falain is végigfutó karzatot ismerteti. Az orgona vásárlását követően 1766-ban újrafestett, mellvédjén szentábrázolásokkal díszített karzattal kapcsolatban ugyanakkor a szerző felhívja a figyelmet a képeket megrendelő egyházpártoló családokra. (28–37. old.) A templomhajó leírása a 18. században készült mellékoltárok leírásával zárul. (22–28. old.)

A templomszentélybe lépve a szerző előbb a gótikus boltozatra, majd a további faragott kőemlékekre: az alakos gyámkövekre, a sekrestye faragott kőajtókeretre és a gótikus szentségtartó fülkére irányítja a figyelmet, jelezve az utóbbi körül töredékesen fennmaradt reneszánsz falfestményeket is. A kötetet a szentélyrész közepén álló Szűz Mária oltár leírása (68–74. old.) zárja. A szakértők által „az erdélyi barokk munkák legjobbjai” közé sorolt, eredeti színvilágát megőrző főoltár oromzatán a templom védőszentjét, Szent Imrét és a Madonnát ábrázoló olajfestmény látható.

A gelencei Szent Imre plébániatemplom mára Háromszék legismertebb, az ezredforduló szakszerű helyreállítási munkálatainak köszönhetően legjobb állapotban található középkori műemléképülete. Hírnevét elsősorban a nagy felületeken megörződött, kompozíciójában itáliai előképekkel rendelkező falfestményeinek köszönheti, faragott kőemlékei, festett faberendezése, oltárai révén ugyanakkor a középkortól a „virágos reneszánszon” át egészen a barokk művészetéig követhetjük a szakrális tér alakulását/alakítását. Ezek széleskörű megismertetését szolgálja Jánó Mihály újabb kötete.

A kötet ismertetése az alábbi oldalon olvasható: http://www.3szek.ro/load/cikk/68178/gelencei_templomkalauz

A templom gömbpanorámás felvételei elérhetők az alábbi oldalon: http://virtualisszekelyfold.ro/index2.html




2017.12.12
Szent László alakja krónikákban, falképeken, címerekben címmel szervez konferenciát az Erdélyi Címer- és Zászlótudományi Egyesület a Székely Nemzeti Múzeum Bartók Termében december 12-én 18 órai kezdettel. [ részletek ]
2017.12.06
A Kriza János Néprajzi Társaság és a Székely Nemzeti Múzeum kiadásában megjelent Kinda István új könyve a székelyföldi gazdálkodásról.[ részletek ]
2017.11.29
A Székely Nemzeti Múzeum jelentős zászlógyűjteménnyel rendelkezik, amelyek közül kiemelt jelentőségűek a különböző hadi zászlók. [ részletek ]
2017.11.21
2017. november 21-én, kedden 18 órakor a Székely Nemzeti Múzeum Bartók Termében bemutatásra kerül Szentkatolnai Bálint Gábor Válogatott művek című kötete, amelyet a Hargita Kiadóhivatal jelentetett meg a Székely Könyvtár 51. köteteként.[ részletek ]
2017.11.11
A László Kálmán Gombászegyesület és a Székely Nemzeti Múzeum szervezésében november 11-én, szombaton hagyományos gombanapot tartanak, melyre szeretettel várnak minden természetkedvelő családot. [ részletek ]
2017.11.10
2017. november 10-én, pénteken 18 órától a Székely Nemzeti Múzeum Bartók Termében bemutatják a Hatvan évvel a magyar forradalom után című könyvet. [ részletek ]
2017.11.02
November 2-án, csütörtökön kerül közszemlére a tizedik hónap műtárgya, amely a Székely Nemzeti Múzeum természetrajzi gyűjteményének részét képezi, és amely szorosan kötődik a múzeum legújabb időszakos kiállításához, a budapesti Magyar Természettudományi Múzeum Jégkorszak című tárlatához.[ részletek ]
2017.10.26
A budapesti Magyar Természettudományi Múzeum Jégkorszak című vándorkiállítását ötödik erdélyi helyszínként a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum látja vendégül. [ részletek ]
2017.10.19
2017. október 19-én, csütörtökön délután 18 órától a Magyar Festészet Napja alkalmából kamarakiállítás nyílik, illetve kötetlen beszélgetésre és alkotó foglalkozásra kerül sor a Székely Nemzeti Múzeum Tolerancia Termében. [ részletek ]
2017.10.15
A Székely Nemzeti Múzeumban második alkalommal szervezik meg a Meleté nevet viselő svájci-magyar közös projektet. A foglalkozássorozat vezetői Sara Franchini, Salat-Zakariás Soma és Antonio Planelles 2017. október 15–20. két műhelyfoglalkozásra várják délutánonként a múzeumba a 12 évnél idősebb érdeklődőket.[ részletek ]
2017.10.15
Meleté, a meditáció, testmozgás és gyakorlás múzsájának nevét viseli az a svájci-magyar közös projekt, amelynek célja, hogy svájci zenepedagógusok az általuk felajánlott hangkeltő eszközök segítségével megismertessék a német nyelvterületen elterjedt alapfokú zenei oktatást (“Elementare Musikerziehung”) Sepsiszentgyörgyön is. [ részletek ]
2017.09.28
Szeptember 28-án, csütörtökön reggel kilenctől este kilenc óráig utoljára látogatható ingyenesen a Székely Nemzeti Múzeum időszakos kiállítása. [ részletek ]
2017.08.03
Augusztus 3-án, csütörtökön reggel kilenctől este kilenc óráig ingyenesen látogatható a Székely Nemzeti Múzeum legújabb időszakos kiállítása. [ részletek ]
2017.07.28
A Székely Nemzeti Múzeumban 2017. július 28-án, pénteken 18 órától új időszakos kiállítás nyílik Üzenet a frontról – Ferenc tüzér levelei 1914-1918 címmel. [ részletek ]
2017.06.28
Június 29-én, csütörtökön a Székely Nemzeti Múzeum képzőművészeti gyűjteményéből kerül közszemlére a idei hatodik hónap műtárgya. [ részletek ]
2017.06.24
A Székely Nemzeti Múzeumban már évtizedes hagyománnyá vált, hogy a nyári napfordulót különleges programokkal és éjfélig tartó ingyenes nyitvatartással ünnepeljük. Idén sem lesz ez másként, június 24-én, szombaton 18 órától 24 óráig várjuk az érdeklődőket rendhagyó tárlatvezetésekre, zenés-mesés-bábos „kuruttyra”, táncelőadásra, kézműves foglalkozásokra és filmvetítésre. [ részletek ]
2017.05.30
Székelyföld legkorszerűbb múzeuma lesz a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum. A Kós Károly tervezte épületegyüttest európai uniós alapokból újítják fel, a finanszírozási szerződést kedden írták alá a Megyeházán.[ részletek ]
Felelős szerkesztő: Vargha Mihály.
© Copyright: Székely Nemzeti Múzeum, 2015.