română  |   english  |   RSS Feed   Facebook

2014.05.02

Jánó Mihály kötetének bemutatója a Székely Nemzeti Múzeumban

A Székely Nemzeti Múzeum Bartók Termében Jánó Mihály művészettörténész legújabb kötetének bemutatójára kerül sor május 2-án, pénteken, délután 5 órakor.
A gelencei Szent Imre műemléktemplom című kiadványt Csáki Árpád történész méltatja, aki a következőket írja a Háromszék Vármegye Kiadónál megjelent könyv kapcsán:
„A gelencei Szent Imre plébániatemplom mára Háromszék legismertebb, az ezredforduló szakszerű helyreállítási munkálatainak köszönhetően legjobb állapotban található középkori műemléképülete. Hírnevét elsősorban a nagy felületeken megörződött, kompozíciójában itáliai előképekkel rendelkező falfestményeinek köszönheti, faragott kőemlékei, festett faberendezése, oltárai révén ugyanakkor a középkortól a „virágos reneszánszon” át egészen a barokk művészetéig követhetjük a szakrális tér alakulását/alakítását. Ezek széleskörű megismertetését szolgálja Jánó Mihály újabb kötete.”




A gelencei Szent Imre plébániatemplom ismertetője

(Jánó Mihály: A gelencei műemléktemplom. Kalauz. Háromszék Vármegye Kiadó, Sepsiszentgyörgy, 2013. ISBN 978-606-8598-00-0)

„Ma egy hete folyt le az a gyönyörűséges magyar ünnep, melyen e pusztulásra ítélt, drága emlékünk újraszenteltetett. [...] Mintha, mint egy előkelő úr, mindennap külön külön megköszönte volna az öreg templom a Vele való szeretetteljes foglalkozásomat, minden nap volt egy-egy drága ajándéka, meglepetése számomra. [...] Nagyon sokat köszönhetek e kedves, öreg emlékünknek!”

A fenti sorokat Keöpeczi Sebestyén József 1932 szeptemberének elején küldte dr. Nagy Jenő ügyvédnek, a Székely Nemzeti Múzeum igazgatóválasztmányi alelnökének. Lelkesedése érthető: az említett intézmény és vezetője, Nagy Géza támogatásával Huszka József által még a 19. század utolsó évtizedeiben részben feltárt és színes rajzokon megörökített középkori falképeket megőrző, a sorozatos földrengések, majd az új plébániatemplom felépítését követően használaton kívül rekedt, egyenesen pusztulásra ítélt jelentős emlékét sikerült megmenteni.

Jánó Mihály – Keöpeczihez hasonlóan – maga is sokat köszönhet „e kedves, öreg emlékünknek”. A gelencei templomtól indulva (és hozzá folyamatosan visszatérve) vált Erdély középkori falfestészetének elemzőjévé, számbavétele mellett újabb emlékek jelzésével, feltárásával annak gazdagítójává, kutatástörténetének összegzőjévé. Falképeinek értelmezését, vizsgálatát célzó korábbi dolgozatai, szerzőként és szerkesztőként is közzétett munkáira támaszkodva most egy másik „műfajban”, a szélesebb közönség számára mutatja be a a gelencei templomot. Teszi ezt évtizedek óta szóban, most írásban, ismeretterjesztő kalauz formájában. Ezt jelzik a használt szakkifejezések, valamint a freskók és oltárképek ábrázolásain látható szentek legendáinak lexikonszerű, a törzsszöveget kiegészítő magyarázatai is.

A Nagy Lajos fényképeivel és Huszka József akvarellmásolataival illusztrált 76 oldalas kiadvány rövid település- és kutatástörténettel indít, majd a harangláb és cinterem (a 18. század derekán pusztító pestisjárványnak emléket állító kőkereszttel) felől közelítve az épület leírását nyújtja, felhívva a figyelmet a déli bejárat timpanonjának már Huszka által is lerajzolt, valamint az északi fal másfél évtizede feltárt külső falképeire. (7–21. old.)

A középkori templom belsejének, berendezésének leírásában a szerző az építéstörténetre támaszkodó időrendi bemutatás helyett a látogató szemszögéből mutatja be a teret. A kötet kiemelt figyelmet szentel a templomhajó falfestményeinek leírására. (44–65. old.) Az északi hosszfal Krisztus szenvedéstörténete és a felső regiszter Szent László-legendaciklus egységes kompozícióként való értelmezésének lehetőségére a szerző már korábbi munkáiban is felhívta a figyelmet, a déli fal képei (Alexandriai Szent Katalin legendája, Utolsó ítélet) mellett ugyanakkor Szent Jakab vértanú apostol legendájának a nyugati falon látható ábrozolását elemzi a szerző, utalva a nyugati kereszténység középkori zarándoklatainak egyik legjelentősebb központjába, a nyugat-spanyolországi Santiago de Compostelába vezető útra. A templomhajó 17–18. századi berendezéséből az 1628-ban készült festett, alakos ábrázolásokat és feliratokat is tartalmazó kazettás mennyezetet és készíttetőit, (39–43. old.) valamint az előbbivel egykorú, korábban a hajó nyugati és északi falain is végigfutó karzatot ismerteti. Az orgona vásárlását követően 1766-ban újrafestett, mellvédjén szentábrázolásokkal díszített karzattal kapcsolatban ugyanakkor a szerző felhívja a figyelmet a képeket megrendelő egyházpártoló családokra. (28–37. old.) A templomhajó leírása a 18. században készült mellékoltárok leírásával zárul. (22–28. old.)

A templomszentélybe lépve a szerző előbb a gótikus boltozatra, majd a további faragott kőemlékekre: az alakos gyámkövekre, a sekrestye faragott kőajtókeretre és a gótikus szentségtartó fülkére irányítja a figyelmet, jelezve az utóbbi körül töredékesen fennmaradt reneszánsz falfestményeket is. A kötetet a szentélyrész közepén álló Szűz Mária oltár leírása (68–74. old.) zárja. A szakértők által „az erdélyi barokk munkák legjobbjai” közé sorolt, eredeti színvilágát megőrző főoltár oromzatán a templom védőszentjét, Szent Imrét és a Madonnát ábrázoló olajfestmény látható.

A gelencei Szent Imre plébániatemplom mára Háromszék legismertebb, az ezredforduló szakszerű helyreállítási munkálatainak köszönhetően legjobb állapotban található középkori műemléképülete. Hírnevét elsősorban a nagy felületeken megörződött, kompozíciójában itáliai előképekkel rendelkező falfestményeinek köszönheti, faragott kőemlékei, festett faberendezése, oltárai révén ugyanakkor a középkortól a „virágos reneszánszon” át egészen a barokk művészetéig követhetjük a szakrális tér alakulását/alakítását. Ezek széleskörű megismertetését szolgálja Jánó Mihály újabb kötete.

A kötet ismertetése az alábbi oldalon olvasható: http://www.3szek.ro/load/cikk/68178/gelencei_templomkalauz

A templom gömbpanorámás felvételei elérhetők az alábbi oldalon: http://virtualisszekelyfold.ro/index2.html




2018.02.19
A Székely Nemzeti Múzeumban február 19-én, hétfőn 18 órától Zsigmond Enikő geológus Izland, ahol az idő születik című könyvének vetítéssel egybekötött bemutatójára kerül sor az intézmény Bartók Termében.[ részletek ]
2018.02.08
Az előadó, dr. Reisinger János irodalomtörténész és bibliakutató február 8-án, csütörtökön 18 órától tart vetített képes előadást Munkácsy Mihály: Golgota címmel.[ részletek ]
2018.02.06
Fennállása első budapesti „vendégszereplésére” készül a Székely Nemzeti Múzeum. Az intézmény Kós Károly tervei alapján épült székhelyének felújítása idején a múzeum gyűjteményének több darabját fővárosi kiállítóterek látják vendégül.[ részletek ]
2018.01.28
A Szacsvay Akadémia című előadás-sorozat első előadását január 28-án, vasárnap 18 órától tartják Sepsiszentgyörgyön a Székely Nemzeti Múzeum Bartók Termében. [ részletek ]
2018.01.25
A Székely Nemzeti Múzeum a Székely Nemzeti Múzeum Alapítvánnyal közreműködve és a Bethlen Gábor Alap Zrt. támogatásával restauráltatta Sepsiszentgyörgy városának nemzetőrségi lobogóját.[ részletek ]
2018.01.25
A Székely Nemzeti Múzeum január 25-én, csütörtökön szeretettel várja a sepsiszentgyörgyi kultúrakedvelő közönséget. [ részletek ]
2018.01.22
A Székely Nemzeti Múzeum, a Balassi Intézet, Magyarország Kulturális Központja, az Erdélyi Református Egyházkerület és a Házsongárd Alapítvány a Magyar Kultúra Napja tiszteletére Tehetségük az „isteni ingyen kegyelem” ajándéka című Dóczyné Berde Amál festőművész és Berde Mária írónő életét bemutató kiállításra hívja a látogatókat 2018. január 22-én, hétfőn 17 órára a múzeum Tolerancia Termébe. [ részletek ]
2018.01.11
2018. január 11-én, csütörtökön 18 órától kerül sor a Székely Nemzeti Múzeum Bartók Termében Dr. Reisinger János irodalomtörténész második vetített képes előadására Munkácsy Mihály: Krisztus Pilátus előtt címmel. [ részletek ]
2018.01.11
2018. január 11-től kezdődően két hétig látható a múzeum előterében Gyárfás Ferenc tanulmányrajza, amely a 2017-es év A hónap műtárgya-sorozatának utolsó darabja.[ részletek ]
2017.12.14
A Székely Nemzeti Múzeum 2017. decemberétől kezdődően fél évig tartó képzőművészeti témájú előadás-sorozatot indít a Bartók Teremben. [ részletek ]
2017.12.12
Szent László alakja krónikákban, falképeken, címerekben címmel szervez konferenciát az Erdélyi Címer- és Zászlótudományi Egyesület a Székely Nemzeti Múzeum Bartók Termében december 12-én 18 órai kezdettel. [ részletek ]
2017.12.06
A Kriza János Néprajzi Társaság és a Székely Nemzeti Múzeum kiadásában megjelent Kinda István új könyve a székelyföldi gazdálkodásról.[ részletek ]
2017.11.29
A Székely Nemzeti Múzeum jelentős zászlógyűjteménnyel rendelkezik, amelyek közül kiemelt jelentőségűek a különböző hadi zászlók. [ részletek ]
2017.11.21
2017. november 21-én, kedden 18 órakor a Székely Nemzeti Múzeum Bartók Termében bemutatásra kerül Szentkatolnai Bálint Gábor Válogatott művek című kötete, amelyet a Hargita Kiadóhivatal jelentetett meg a Székely Könyvtár 51. köteteként.[ részletek ]
2017.11.11
A László Kálmán Gombászegyesület és a Székely Nemzeti Múzeum szervezésében november 11-én, szombaton hagyományos gombanapot tartanak, melyre szeretettel várnak minden természetkedvelő családot. [ részletek ]
2017.11.10
2017. november 10-én, pénteken 18 órától a Székely Nemzeti Múzeum Bartók Termében bemutatják a Hatvan évvel a magyar forradalom után című könyvet. [ részletek ]
Felelős szerkesztő: Vargha Mihály.
© Copyright: Székely Nemzeti Múzeum, 2015.