română  |   english  |   RSS Feed   Facebook

2014.07.13

Havadtő 19. századi temetőjének rehabilitációja a Székely Nemzeti Múzeum partnerségével

A magyar néprajz a sírkövekre nem sok figyelmet fordított; alig tudunk valamit a keresztekről, szinte semmit a sírkövekről; ma a kőfaragó központokat még nem ismerjük, éppen ezért nem vállalkozhatunk másra, mint néhány megemlítésére – sorolta Balassa Iván a néprajztudomány tartozásait alig negyedszázada A magyar temetők néprajza (1990) című kötetében. Az azóta eltelt két és fél évtized alatt sem történt nagy előrelépés, ráadásul a porladó homokkövek egyre szűkebb felületet kínálnak a megkésett elemzésekhez.

Erdélyi nemesi minták alapján Székelyföldön a köznép körében a faragott sírkövek a 18. századtól jelentek meg, a polgáriasodás és a városiasodás hatásaként. Kutatásukon keresztül az Európában ható stílusirányzatok adaptációja mellett dokumentálni lehet a lokális világok társadalmi és gazdasági erőviszonyait, a korízlést és az egykori emberek világképét is.

Erdély régi sírköveit a kolozsvári Házsongárdi temető öröksége kapcsán, Székelyföldön, Marosszék és Udvarhelyszék határán Péterfy László szobrászművész dokumentálta, később Sarudi Sebestyén József műemlékvédelmi szakmérnökkel kiállítást is szerveztek az anyagból. Péterfy előbb a Folklór Archívumban (1977), legutóbb a kolozsvári Kriza János Néprajzi Társaság Könyvtára sorozatban a Mentor Kiadónál megjelent Marosszék régi sírkövei (2004) című kötetében kongatott vészharangot e rohamosan pusztuló kulturális örökség érdekében. A kövek eltűnése miatt már az ő kutatásainak adatai is esetlegesek, töredékesek maradtak.

A szűkös szakirodalom szerint a Kis-Küküllő menti Havadtő a 19. században közismert sírkőfaragó központként működött a régióban, a Menyhárt és a Kerekes családok két-három nemzedékéhez kötődő egyedi, homokkőből készült sírjelek tucatnyi településre jutottak el. Legtöbb helyen rég eltűntek a temetőkből, sokat építkezéseknél hasznosítottak újra. Havadtő régi temetője viszonylag egységes maradt, bár a kövek az idő múlásával kidőltek, elsüllyedtek, egy részükre már csak a KJNT archívumának fényképei emlékeztettek.

A Havadtő kulturális értékeinek megóvását felvállaló Pro Havadtő Egyesület a Székely Nemzeti Múzeum szakmai partnerségében, dr. Kinda István néprajzkutató irányítása alatt 2013-ban egy átfogó örökségmentő program keretében elkezdte az elsüllyedt kövek kiásását, újraállítását és megtisztítását az in situ megőrzés szándékával. Másfél év alatt munkatársunk, az egyesület tagjai, helyi kalákázók, valamint egy tizenöt fős belga cserkészcsapat összesen 421 darab 19. századi kidőlt, elsüllyedt faragott sírkövet állított fel eredeti helyükön.

A feltárás sok esetben valódi felfedezéssel járt: újrahasznosított sírkövek, korábban láthatatlan motívumok, szövegek, eltűntnek vélt darabok kerültek elő. Az új információk – adatok, motívumok, epitáfiumok – birtokában a továbbiakban a kutatás felfedheti az élő falu – halott falu párhuzamos világát, a kistérség és a falu temetkezési szokásainak alakulását a 19–20. században, a temetőbeli jelek és reprezentációk rendszerét, a sírkőfaragó szakma régióbeli és helyi megjelenését, professzionalizálódásának fokozatait, elvégezhető a sírkőfaragó családok és tagjaik azonosítása, az ideiglenes sírjelek és a reprezentatív sírkövek összehasonlítása.

A lokális jelentőségűnek induló program eredményének kulturális és tudományos értéke, valamint szakmai és sajtónyilvánossága messze túlmutat a falu és a régió határain, Havadtő „felfedezett” régi temetője által egész Székelyföld gazdagabbá vált egy kallódó kulturális objektummal.

Az értékfeltáró beavatkozás a jövőbe mutatóan is többes célt szolgál: feltárásra és felismerésre került egy jelentős 19. századi sírkőállomány, megnyílt a mentő konzerválás és restaurálás útja az egyedi faragású sírköveket illetően, elkezdődhet a temető látogatható sírkertté alakítása, valamint előkészíthető a temető örökségvédelmi besorolásához szükséges dokumentáció.

A példamutató kezdeményezésből induló értékmentő projekt következő fázisait a Székely Nemzeti Múzeum szakmai partnerként a továbbiakban is messzemenően támogatja.




2018.02.19
A Székely Nemzeti Múzeumban február 19-én, hétfőn 18 órától Zsigmond Enikő geológus Izland, ahol az idő születik című könyvének vetítéssel egybekötött bemutatójára kerül sor az intézmény Bartók Termében.[ részletek ]
2018.02.08
Az előadó, dr. Reisinger János irodalomtörténész és bibliakutató február 8-án, csütörtökön 18 órától tart vetített képes előadást Munkácsy Mihály: Golgota címmel.[ részletek ]
2018.02.06
Fennállása első budapesti „vendégszereplésére” készül a Székely Nemzeti Múzeum. Az intézmény Kós Károly tervei alapján épült székhelyének felújítása idején a múzeum gyűjteményének több darabját fővárosi kiállítóterek látják vendégül.[ részletek ]
2018.01.28
A Szacsvay Akadémia című előadás-sorozat első előadását január 28-án, vasárnap 18 órától tartják Sepsiszentgyörgyön a Székely Nemzeti Múzeum Bartók Termében. [ részletek ]
2018.01.25
A Székely Nemzeti Múzeum a Székely Nemzeti Múzeum Alapítvánnyal közreműködve és a Bethlen Gábor Alap Zrt. támogatásával restauráltatta Sepsiszentgyörgy városának nemzetőrségi lobogóját.[ részletek ]
2018.01.25
A Székely Nemzeti Múzeum január 25-én, csütörtökön szeretettel várja a sepsiszentgyörgyi kultúrakedvelő közönséget. [ részletek ]
2018.01.22
A Székely Nemzeti Múzeum, a Balassi Intézet, Magyarország Kulturális Központja, az Erdélyi Református Egyházkerület és a Házsongárd Alapítvány a Magyar Kultúra Napja tiszteletére Tehetségük az „isteni ingyen kegyelem” ajándéka című Dóczyné Berde Amál festőművész és Berde Mária írónő életét bemutató kiállításra hívja a látogatókat 2018. január 22-én, hétfőn 17 órára a múzeum Tolerancia Termébe. [ részletek ]
2018.01.11
2018. január 11-én, csütörtökön 18 órától kerül sor a Székely Nemzeti Múzeum Bartók Termében Dr. Reisinger János irodalomtörténész második vetített képes előadására Munkácsy Mihály: Krisztus Pilátus előtt címmel. [ részletek ]
2018.01.11
2018. január 11-től kezdődően két hétig látható a múzeum előterében Gyárfás Ferenc tanulmányrajza, amely a 2017-es év A hónap műtárgya-sorozatának utolsó darabja.[ részletek ]
2017.12.14
A Székely Nemzeti Múzeum 2017. decemberétől kezdődően fél évig tartó képzőművészeti témájú előadás-sorozatot indít a Bartók Teremben. [ részletek ]
2017.12.12
Szent László alakja krónikákban, falképeken, címerekben címmel szervez konferenciát az Erdélyi Címer- és Zászlótudományi Egyesület a Székely Nemzeti Múzeum Bartók Termében december 12-én 18 órai kezdettel. [ részletek ]
2017.12.06
A Kriza János Néprajzi Társaság és a Székely Nemzeti Múzeum kiadásában megjelent Kinda István új könyve a székelyföldi gazdálkodásról.[ részletek ]
2017.11.29
A Székely Nemzeti Múzeum jelentős zászlógyűjteménnyel rendelkezik, amelyek közül kiemelt jelentőségűek a különböző hadi zászlók. [ részletek ]
2017.11.21
2017. november 21-én, kedden 18 órakor a Székely Nemzeti Múzeum Bartók Termében bemutatásra kerül Szentkatolnai Bálint Gábor Válogatott művek című kötete, amelyet a Hargita Kiadóhivatal jelentetett meg a Székely Könyvtár 51. köteteként.[ részletek ]
2017.11.11
A László Kálmán Gombászegyesület és a Székely Nemzeti Múzeum szervezésében november 11-én, szombaton hagyományos gombanapot tartanak, melyre szeretettel várnak minden természetkedvelő családot. [ részletek ]
2017.11.10
2017. november 10-én, pénteken 18 órától a Székely Nemzeti Múzeum Bartók Termében bemutatják a Hatvan évvel a magyar forradalom után című könyvet. [ részletek ]
Felelős szerkesztő: Vargha Mihály.
© Copyright: Székely Nemzeti Múzeum, 2015.