română  |   english  |   RSS Feed   Facebook

2014.07.13

Havadtő 19. századi temetőjének rehabilitációja a Székely Nemzeti Múzeum partnerségével

A magyar néprajz a sírkövekre nem sok figyelmet fordított; alig tudunk valamit a keresztekről, szinte semmit a sírkövekről; ma a kőfaragó központokat még nem ismerjük, éppen ezért nem vállalkozhatunk másra, mint néhány megemlítésére – sorolta Balassa Iván a néprajztudomány tartozásait alig negyedszázada A magyar temetők néprajza (1990) című kötetében. Az azóta eltelt két és fél évtized alatt sem történt nagy előrelépés, ráadásul a porladó homokkövek egyre szűkebb felületet kínálnak a megkésett elemzésekhez.

Erdélyi nemesi minták alapján Székelyföldön a köznép körében a faragott sírkövek a 18. századtól jelentek meg, a polgáriasodás és a városiasodás hatásaként. Kutatásukon keresztül az Európában ható stílusirányzatok adaptációja mellett dokumentálni lehet a lokális világok társadalmi és gazdasági erőviszonyait, a korízlést és az egykori emberek világképét is.

Erdély régi sírköveit a kolozsvári Házsongárdi temető öröksége kapcsán, Székelyföldön, Marosszék és Udvarhelyszék határán Péterfy László szobrászművész dokumentálta, később Sarudi Sebestyén József műemlékvédelmi szakmérnökkel kiállítást is szerveztek az anyagból. Péterfy előbb a Folklór Archívumban (1977), legutóbb a kolozsvári Kriza János Néprajzi Társaság Könyvtára sorozatban a Mentor Kiadónál megjelent Marosszék régi sírkövei (2004) című kötetében kongatott vészharangot e rohamosan pusztuló kulturális örökség érdekében. A kövek eltűnése miatt már az ő kutatásainak adatai is esetlegesek, töredékesek maradtak.

A szűkös szakirodalom szerint a Kis-Küküllő menti Havadtő a 19. században közismert sírkőfaragó központként működött a régióban, a Menyhárt és a Kerekes családok két-három nemzedékéhez kötődő egyedi, homokkőből készült sírjelek tucatnyi településre jutottak el. Legtöbb helyen rég eltűntek a temetőkből, sokat építkezéseknél hasznosítottak újra. Havadtő régi temetője viszonylag egységes maradt, bár a kövek az idő múlásával kidőltek, elsüllyedtek, egy részükre már csak a KJNT archívumának fényképei emlékeztettek.

A Havadtő kulturális értékeinek megóvását felvállaló Pro Havadtő Egyesület a Székely Nemzeti Múzeum szakmai partnerségében, dr. Kinda István néprajzkutató irányítása alatt 2013-ban egy átfogó örökségmentő program keretében elkezdte az elsüllyedt kövek kiásását, újraállítását és megtisztítását az in situ megőrzés szándékával. Másfél év alatt munkatársunk, az egyesület tagjai, helyi kalákázók, valamint egy tizenöt fős belga cserkészcsapat összesen 421 darab 19. századi kidőlt, elsüllyedt faragott sírkövet állított fel eredeti helyükön.

A feltárás sok esetben valódi felfedezéssel járt: újrahasznosított sírkövek, korábban láthatatlan motívumok, szövegek, eltűntnek vélt darabok kerültek elő. Az új információk – adatok, motívumok, epitáfiumok – birtokában a továbbiakban a kutatás felfedheti az élő falu – halott falu párhuzamos világát, a kistérség és a falu temetkezési szokásainak alakulását a 19–20. században, a temetőbeli jelek és reprezentációk rendszerét, a sírkőfaragó szakma régióbeli és helyi megjelenését, professzionalizálódásának fokozatait, elvégezhető a sírkőfaragó családok és tagjaik azonosítása, az ideiglenes sírjelek és a reprezentatív sírkövek összehasonlítása.

A lokális jelentőségűnek induló program eredményének kulturális és tudományos értéke, valamint szakmai és sajtónyilvánossága messze túlmutat a falu és a régió határain, Havadtő „felfedezett” régi temetője által egész Székelyföld gazdagabbá vált egy kallódó kulturális objektummal.

Az értékfeltáró beavatkozás a jövőbe mutatóan is többes célt szolgál: feltárásra és felismerésre került egy jelentős 19. századi sírkőállomány, megnyílt a mentő konzerválás és restaurálás útja az egyedi faragású sírköveket illetően, elkezdődhet a temető látogatható sírkertté alakítása, valamint előkészíthető a temető örökségvédelmi besorolásához szükséges dokumentáció.

A példamutató kezdeményezésből induló értékmentő projekt következő fázisait a Székely Nemzeti Múzeum szakmai partnerként a továbbiakban is messzemenően támogatja.




2017.12.12
Szent László alakja krónikákban, falképeken, címerekben címmel szervez konferenciát az Erdélyi Címer- és Zászlótudományi Egyesület a Székely Nemzeti Múzeum Bartók Termében december 12-én 18 órai kezdettel. [ részletek ]
2017.12.06
A Kriza János Néprajzi Társaság és a Székely Nemzeti Múzeum kiadásában megjelent Kinda István új könyve a székelyföldi gazdálkodásról.[ részletek ]
2017.11.29
A Székely Nemzeti Múzeum jelentős zászlógyűjteménnyel rendelkezik, amelyek közül kiemelt jelentőségűek a különböző hadi zászlók. [ részletek ]
2017.11.21
2017. november 21-én, kedden 18 órakor a Székely Nemzeti Múzeum Bartók Termében bemutatásra kerül Szentkatolnai Bálint Gábor Válogatott művek című kötete, amelyet a Hargita Kiadóhivatal jelentetett meg a Székely Könyvtár 51. köteteként.[ részletek ]
2017.11.11
A László Kálmán Gombászegyesület és a Székely Nemzeti Múzeum szervezésében november 11-én, szombaton hagyományos gombanapot tartanak, melyre szeretettel várnak minden természetkedvelő családot. [ részletek ]
2017.11.10
2017. november 10-én, pénteken 18 órától a Székely Nemzeti Múzeum Bartók Termében bemutatják a Hatvan évvel a magyar forradalom után című könyvet. [ részletek ]
2017.11.02
November 2-án, csütörtökön kerül közszemlére a tizedik hónap műtárgya, amely a Székely Nemzeti Múzeum természetrajzi gyűjteményének részét képezi, és amely szorosan kötődik a múzeum legújabb időszakos kiállításához, a budapesti Magyar Természettudományi Múzeum Jégkorszak című tárlatához.[ részletek ]
2017.10.26
A budapesti Magyar Természettudományi Múzeum Jégkorszak című vándorkiállítását ötödik erdélyi helyszínként a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum látja vendégül. [ részletek ]
2017.10.19
2017. október 19-én, csütörtökön délután 18 órától a Magyar Festészet Napja alkalmából kamarakiállítás nyílik, illetve kötetlen beszélgetésre és alkotó foglalkozásra kerül sor a Székely Nemzeti Múzeum Tolerancia Termében. [ részletek ]
2017.10.15
A Székely Nemzeti Múzeumban második alkalommal szervezik meg a Meleté nevet viselő svájci-magyar közös projektet. A foglalkozássorozat vezetői Sara Franchini, Salat-Zakariás Soma és Antonio Planelles 2017. október 15–20. két műhelyfoglalkozásra várják délutánonként a múzeumba a 12 évnél idősebb érdeklődőket.[ részletek ]
2017.10.15
Meleté, a meditáció, testmozgás és gyakorlás múzsájának nevét viseli az a svájci-magyar közös projekt, amelynek célja, hogy svájci zenepedagógusok az általuk felajánlott hangkeltő eszközök segítségével megismertessék a német nyelvterületen elterjedt alapfokú zenei oktatást (“Elementare Musikerziehung”) Sepsiszentgyörgyön is. [ részletek ]
2017.09.28
Szeptember 28-án, csütörtökön reggel kilenctől este kilenc óráig utoljára látogatható ingyenesen a Székely Nemzeti Múzeum időszakos kiállítása. [ részletek ]
2017.08.03
Augusztus 3-án, csütörtökön reggel kilenctől este kilenc óráig ingyenesen látogatható a Székely Nemzeti Múzeum legújabb időszakos kiállítása. [ részletek ]
2017.07.28
A Székely Nemzeti Múzeumban 2017. július 28-án, pénteken 18 órától új időszakos kiállítás nyílik Üzenet a frontról – Ferenc tüzér levelei 1914-1918 címmel. [ részletek ]
2017.06.28
Június 29-én, csütörtökön a Székely Nemzeti Múzeum képzőművészeti gyűjteményéből kerül közszemlére a idei hatodik hónap műtárgya. [ részletek ]
2017.06.24
A Székely Nemzeti Múzeumban már évtizedes hagyománnyá vált, hogy a nyári napfordulót különleges programokkal és éjfélig tartó ingyenes nyitvatartással ünnepeljük. Idén sem lesz ez másként, június 24-én, szombaton 18 órától 24 óráig várjuk az érdeklődőket rendhagyó tárlatvezetésekre, zenés-mesés-bábos „kuruttyra”, táncelőadásra, kézműves foglalkozásokra és filmvetítésre. [ részletek ]
2017.05.30
Székelyföld legkorszerűbb múzeuma lesz a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum. A Kós Károly tervezte épületegyüttest európai uniós alapokból újítják fel, a finanszírozási szerződést kedden írták alá a Megyeházán.[ részletek ]
Felelős szerkesztő: Vargha Mihály.
© Copyright: Székely Nemzeti Múzeum, 2015.