română  |   english  |   RSS Feed   Facebook

2009.01.27 - 2009.02.27

Hadik Gyula szobrászművész kiállítása

A szobrok humánuma

Hadik Gyula budapesti szobrászművész alkotásait mutatták be a Székely Nemzeti Múzeumban

Rejtőzködő Ady-szemek, a Magyar Nemzet apróhirdetéseire rajzolt Michelangelo- és a keresztrejtvényből kiemelkedő Gulácsy-fej, örök mozdulatlanságba kényszerített, kuporgó fehér márványalak, szoborvázlatok, majd a megvalósult alkotás fából, önarcképek és önkarikatúrák sokasága… a felsorolást hosszú-hosszú ideig lehetne folytatni, ám érdemesebb magukat a szobrokat, érméket, rajzokat megnézni a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumban február 27-ig látható, Hadik Gyula budapesti szobrászművész alkotásait bemutató kiállításon.

„Valamikor az izmusok robbanásakor mondta Picasso, hogy én nem a természetet ábrázolom, hanem magam is igyekszem úgy dolgozni, mint a természet”- kezdte megnyitóbeszédét Vargha Mihály szobrászművész, a múzeum igazgatója. „Magam is a nagy művész szavait adnám e kiállítás mottójának - folytatta-, hiszen egy olyan szobrász alkotásait – térplasztikáit, festménybe átmenő rajzait, kisplasztikáit, érméit – láthatjuk, aki a nagy izmusok, művészeti áramlatok közepette sem felejtett el befelé figyelni: a finom, művészi humánum, érezzük, oly természetességgel árad ezekből a művekből, mint ahogy mi, többiek a levegőt vesszük.”

Amikor Benczédi Sándor építész jóvoltából Hadik Gyula katalógusa Vargha Mihály kezébe került, s felmerült, hol is kellene ezeket a műveket bemutatni, rögtön a Tolerancia terem jutott az igazgató eszébe, nem a Gyárfás Jenő Képtár, hiszen a munkáknak az archaizmusa, a visszafogott, erős tömbszerűsége ide való. A szakrális térbe, ha úgy tetszik. „Ha megnézik Hadik Gyula corpusait, országalapító Szent István-szobrát, akkor rögtön asszociálnak a szentélyben lévő, csodálatos, 18. századi oltárképre. S ha átmegyünk a Lovagterem robusztus kőoszlopai és árkádjai alatt, úgy érezzük, mintha mindig is ott álltak volna ezek a kőből, fából, nemes egyszerűséggel, visszafogottsággal, de emberi melegséggel megformált szobrok”- fejtegette választásának okát Vargha Mihály.

Az igazgató kiemelte, hogy Hadik Andrásnak, a kiállítás kurátorának külön gondja volt rá, hogy édesapja minden periódusából mutasson be műveket, a kezdeti munkáktól az egészen frissekig. „És meglepő, hogy ezek a munkák között, ha nem nézzük a dátumot, milyen erős a koherencia. Hogy mennyire egy tőről, egy lélegzetről fakadnak”- mondta Vargha Mihály, majd így folytatta: „engem talán Hadik András Szent István-szobra ragadott meg a legjobban. Mivel néhány évvel ezelőtt Sepsiszentgyörgy városának felkérésére magam is készíthettem egyet, külön tanulság volt most látni, hogyan lehet ennyire egyszerűen és szuggesztíven megragadni ezt a figurát. S bevallom őszintén, kicsit pironkodva is állok ez előtt a mű előtt.”

„A művészet nem verseny. Mindenki a magáét csinálja, s aszerint lesz jó, hogy ő mit tud hozzátenni saját magából. Sohasem az a lényeg, hogy a másikat legyőzze”- válaszolt a meghívott.
A kérdésre, miszerint az önkormányzatok mennyire fogadják be az ilyen stilizált, a szakma által tisztelt és megbecsült műveket, a válasz egyszerű volt: semennyire. „Kicsit művészetellenes világban élünk, de örülök, hogy a múzeumban most is szép számban vannak érdeklődők. Mert ha akár csak egy-két embernek is kedvére tudunk tenni, már érdemes volt alkotni”- zárta gondolatmenetét az idős művész.

A kiállítás 2009. február 27-ig tekinthető meg a Székely Nemzeti Múzeumban.





„Zárt tömbök nyíltsága” - Hadik Gyula szobrászművész kiállítása a Székely Nemzeti Múzeumban

Hadik Gyula szobrászművész kiállításának megnyitójára invitáljuk a kedves közönséget 2009. január 27-én, kedden este 7 órakor a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum Tolerancia termébe. A kiállított szobrokat, érmeket, rajzokat az intézmény igazgatója, Vargha Mihály szobrászművész méltatja, az eseményt Hadik Gyula és fia, Hadik András művészettörténész is megtiszteli jelenlétével.
A megnyitón múzeumpedagógiai foglalkozással várjuk a gyerekeket.

A kiállítás február 27-ig látható.

„Hadik Gyula plasztikáit, plasztikai világát egyszerre hatja át a fenségesség és a közvetlenség, az emelkedett ünnepélyesség és a köznapiság: hősei, szoborszereplői mély, meleg emberi érzésekkel átitatott, esendő, de méltóságukat nem vesztő, fel nem adó alakok. Lágy líra, finom irónia, humanisztikus vezérlőelv: talán ezek a Hadik-műveket éltető, az alkotások mély rétegeiben rejlő-lappangó, legfontosabb indítékok: a vérbő, a XX. század végén is kifejezésének elevenségében, hatékonyságában bizakodó – tradícióira féltőn vissza-visszapillantó – szobrászat-alkotóelemek.”
(Wehner Tibor, 1998)

Hadik Gyula

Hadik Gyula 1925. november 22-én született a délvidéki Nagykikindán. 1941-ig szerb nyelvű iskolákba jár, később Szegeden végzi gimnáziumi tanulmányait. 1946-ban beiratkozik a Pázmány Péter Tudományegyetem művészettörténet szakára. 1947-ben felvételt nyer a Budapesti Képzőművészeti Főiskolára, ahol Kandó László rajzát, Kisfaludi Strobl Zsigmond mintázását korrigálja, két évvel később azonban eltávolítják a főiskoláról. 1950-től segédmunkásként dolgozik, ’52-ben megházasodik, felesége Nyikos Hedvig lesz. Egy évvel később megszületik fia, András. Vigh Tamás műhelyében az állami megbízások kivitelezésében segédkezik, majd Martsa István műtermében dolgozik. ’59-től többek közt a Gödöllői Királyi Kastély és a budapesti Olof Palme Ház restaurálását végzi. 1960-ban a Képzőművészeti és díszítőművészeti körök kiállításán szobrászati első díjat kap. A hatvanas években európai tanulmányutakon vesz részt, megkapja első megbízását Szekszárdon egy Ady-mellszoborra, majd ’68-ban felvételt nyer a Magyar Népköztársaság Művészeti Alapjába. A hetvenes-nyolcvanas években többek közt Budapesten, Szombathelyen, Törökbálinton, Svájcban állít ki. 1992-ben meghívják a tokaji művésztelepre, ahol délvidéki és szerbiai művészekkel ismerkedik meg. Azóta több szerbiai, boszniai, montenegrói, vajdasági művésztelep résztvevője. 2003-ban a Magyar Köztársaság Arany Érdemkeresztjével tüntetik ki.



2017.10.19
2017. október 19-én, csütörtökön délután 18 órától a Magyar Festészet Napja alkalmából kamarakiállítás nyílik, illetve kötetlen beszélgetésre és alkotó foglalkozásra kerül sor a Székely Nemzeti Múzeum Tolerancia Termében. [ részletek ]
2017.10.15
A Székely Nemzeti Múzeumban második alkalommal szervezik meg a Meleté nevet viselő svájci-magyar közös projektet. A foglalkozássorozat vezetői Sara Franchini, Salat-Zakariás Soma és Antonio Planelles 2017. október 15–20. két műhelyfoglalkozásra várják délutánonként a múzeumba a 12 évnél idősebb érdeklődőket.[ részletek ]
2017.10.15
Meleté, a meditáció, testmozgás és gyakorlás múzsájának nevét viseli az a svájci-magyar közös projekt, amelynek célja, hogy svájci zenepedagógusok az általuk felajánlott hangkeltő eszközök segítségével megismertessék a német nyelvterületen elterjedt alapfokú zenei oktatást (“Elementare Musikerziehung”) Sepsiszentgyörgyön is. [ részletek ]
2017.09.28
Szeptember 28-án, csütörtökön reggel kilenctől este kilenc óráig utoljára látogatható ingyenesen a Székely Nemzeti Múzeum időszakos kiállítása. [ részletek ]
2017.08.03
Augusztus 3-án, csütörtökön reggel kilenctől este kilenc óráig ingyenesen látogatható a Székely Nemzeti Múzeum legújabb időszakos kiállítása. [ részletek ]
2017.07.28
A Székely Nemzeti Múzeumban 2017. július 28-án, pénteken 18 órától új időszakos kiállítás nyílik Üzenet a frontról – Ferenc tüzér levelei 1914-1918 címmel. [ részletek ]
2017.06.28
Június 29-én, csütörtökön a Székely Nemzeti Múzeum képzőművészeti gyűjteményéből kerül közszemlére a idei hatodik hónap műtárgya. [ részletek ]
2017.06.24
A Székely Nemzeti Múzeumban már évtizedes hagyománnyá vált, hogy a nyári napfordulót különleges programokkal és éjfélig tartó ingyenes nyitvatartással ünnepeljük. Idén sem lesz ez másként, június 24-én, szombaton 18 órától 24 óráig várjuk az érdeklődőket rendhagyó tárlatvezetésekre, zenés-mesés-bábos „kuruttyra”, táncelőadásra, kézműves foglalkozásokra és filmvetítésre. [ részletek ]
2017.05.30
Székelyföld legkorszerűbb múzeuma lesz a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum. A Kós Károly tervezte épületegyüttest európai uniós alapokból újítják fel, a finanszírozási szerződést kedden írták alá a Megyeházán.[ részletek ]
2017.05.24
Május 26-án, csütörtökön a Székely Nemzeti Múzeum régészeti gyűjteményéből kerül közszemlére a idei ötödik hónap műtárgya. [ részletek ]
2017.05.23
A magyar fővárosban élő Tassy Gyula jóvoltából adományként került műtárgyállományunk közé Feszty Árpád (1856-1914) akadémista festő Árpád vezért ábrázoló szénrajz-tanulmánya.[ részletek ]
2017.05.14
Május 14-én, vasárnap hatodik alkalommal tartják meg a Madarak és Fák Napját a Székely Nemzeti Múzeumban. [ részletek ]
2017.04.28-30
Szent György Napok alkalmából a Székely Nemzeti Múzeum április 28-30 között reggel 9 és délután 16 óra között várja látogatóit.[ részletek ]
2017.04.25
Április 25-én, kedden 19 órakor stúdiókiállítás nyílik a Székely Nemzeti Múzeum Bartók Termében a Magyar kard napja alkalmából.[ részletek ]
Felelős szerkesztő: Vargha Mihály.
© Copyright: Székely Nemzeti Múzeum, 2015.