română  |   english  |   RSS Feed   Facebook


Csángó Néprajzi Múzeum, Zabola

A magyarok az utóbbi hét évszázadban folyamatosan telepedtek át a Kárpát-medencéből Moldvába, ahol egészen napjainkig megőrizték a magyar, valamint az európai kultúra számos archaikus elemét és rétegét. Európában ritka az ilyen népcsoport, mely részleteiben középkorias nyelvváltozatot beszél.

A moldvai csángók által lakott falvakban az utóbbi évtizedekben felgyorsult a nyelv-, a kultúra- és az identitásváltás. Az 1989-es romániai politikai változások után a moldvai lakosság előtt hirtelen megnyíltak a korábban átjárhatatlan államhatárok, éppen ezért a nyugat-európai országok felé irányuló tömeges munkamigráció felgyorsította a globalizációt ebben a térségben is. Míg a polgárosodással járó kultúraváltás a Kárpát-medencében élő magyar közösségekben viszonylag hosszabb idő alatt bontakozott ki, addig a modernizációs folyamatok Moldvában gyors akkulturációt eredményeztek az utóbbi egy-két évtized alatt.

Mivel a régi tárgyak forgalmazásával foglalkozó nemzetközi kereskedőhálózat is elérte ezt a régiót, a csencselők napjainkban rendszeresen kifosztják a csángó falvakat. Tekintettel arra, hogy az állami intézmények nem érdekeltek a moldvai magyarság tárgyi és szellemi kultúrájának elfogulatlan összegyűjtésében, valamint múzeumi reprezentálásában, sürgetővé vált más, alternatív megoldások keresése.

A kolozsvári Babeş-Bolyai Tudományegyetem Magyar Néprajz és Antropológia Tanszéke háttérintézményével, a Kriza János Néprajzi Társasággal együtt 1991-től rendszeres terepkutatásokat folytatott a moldvai magyar közösségekben. A közel másfél évtizede folyó jelenkutatás eredményeképpen számos hazai és nemzetközi szakmai konferencián elhangzott előadás, jól dokumentált kiadvány és kiállítás hívta fel a figyelmet a csángó falvakban zajló asszimilációs és akkulturációs folyamatokra. Mivel a moldvai magyar településeken napjainkban is intoleranciát gerjesztenek, e bizonytalan közegben bázisgyűjtemény és múzeum létrehozását nem tartottuk tanácsosnak.

A Kriza János Néprajzi Társaság 2001-ben a székelyföldi Zabolán Csángó Múzeum alapítását kezdeményezte. Választásunk azért esett erre a településre, mivel ez a helység az Erdélyt Moldvától elválasztó Keleti-Kárpátok lábainál, az Ojtozi-szoros szomszédságában fekszik, s az itteni tájház keretében már 1974-től jelentős, csángó falvakból származó tárgyi gyűjtemény jött létre. A látogatók a zabolai tájházban megtekinthetik a helybéli lakáskultúra elemeit, székely és román népviseleteket, kerámiatárgyakat, valamint különböző, privát lakásokban megőrzött történelmi ábrázolásokat.

A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma (Budapest) az új múzeum alapítását és infrastrukturális kiépítését 2001-től jelentős anyagiakkal támogatta. Az új hajlék alapkövét 2002. április 16-án helyezték el a zabolai tájház telkén. A magyar kulturális tárca, a Magyar Néprajzi Társaság, valamint különböző magánszemélyek jelentős támogatásával 2003 nyarán elkészült az állandó kiállítások számára egy olyan csűrszerű épület, mely a moldvai és a háromszéki népi építkezés formai megoldásait egyesíti. Mellette még egy olyan kisebb hajlékot is sikerült felépíteni családi források segítségével, melyben korszerű mosdókat, irodahelyiségeket és vendégszobákat alakítottunk ki.
A kolozsvári Babeş-Bolyai Tudományegyetem Magyar Néprajz és Antropológia tanszékének tanárai és hallgatói a felsorolt ingatlanokban 2003 nyarán berendezték az új intézmény első állandó kiállítását, melyet a Nemzeti Kulturális Alapprogram (Budapest) támogatott jelentős összeggel. Az épület csarnokában gazdag fénykép- és térképanyag mutatja be a moldvai magyar falvak településszerkezetét, valamint hagyományos építészetét.

A látogatók a földszinten egy gorzafalvi fazekas család műhelyét, lakószobáját, kerámiatermékeit, egy pusztinai öregasszony hálóját (kilért), valamint egy olyan lészpedi ház tisztaszobáját tekinthetik meg, melynek tárgyi környezetében lakott Kallós Zoltán folklorista az 1950-es években.

Az enteriőrök fölötti emeleti galérián megismerkedhetnek a moldvai csángó-magyar emberek életútjával, a születéstől a halálig terjedő szakrális életével, népi vallásosságával, magyar nyelvű nyomtatott meg kézzel írott imádságos és énekes könyveivel, ünnepi viseletével, valamint hagyományos textilkultúrájával.

A sepsiszentgyörgyi Cova-Print kft. készítette a dokumentumfényképek nagyítását, míg a tárgyak Pozsony Ferenc által már korábban megvásárolt magángyűjteményből származnak. A kiállítás anyagát Atzél Endre, Csoma Gergely, Domokos Mária, Gazda József, Harangozó Imre, Hegyeli Attila, Nyisztor Tinka, Perka Mihály és Margit, Tánczos Vilmos, Tötszegi András és Tekla, Turlui Bogdan, valamint Vargyas Gábor és neje gyarapította.     

A moldvai csángó-magyarok hagyományos népművészetét bemutató első állandó kiállítást 2003. szeptember 14-én, a zabolai római katolikus közösség búcsús napján nyitottuk meg, mivel a moldvai magyarok jelentős anyagi támogatásával felépített helybéli, zabolai római katolikus templomot 1862-ben éppen a Szentkereszt felmagasztalásának tiszteletére szentelték fel. A búcsús szentmisét Tamás József csíkszeredai segédpüspök celebrálta, majd utána került sor a kiállítás megnyitására a tájház udvarán. Az ünnepi eseményen résztvevőket köszöntötte Zabola község polgármestere, majd beszédet tartott a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma külkapcsolatokért felelős helyettes államtitkára, a Román Kulturális Minisztérium küldötte, az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület elnöke, a Moldvai Csángó-Magyarok Szövetségének alelnöke, a pusztinai Szent István Király Egyesület elnöke. Tamás József csíkszeredai segédpüspök Bartalus Zoltán helybéli plébánossal együtt megszentelte az épületet.

Az új létesítmény hosszú távú működtetését, ingatlanjainak és tárgyállományának kezelését, valamint a hivatalos akkreditáció elnyerését a 2004-ben hivatalosan bejegyzett Pro Museum Egyesület (Zabola) biztosítja. Mivel a román kulturális tárca küldötte már az avató ünnepségen jelezte, hogy a létesítményt minél gyorsabban be kell tagolni a hazai múzeumi rendszerbe, az egyesület 2004-ben szerződést kötött a Székely Nemzeti Múzeummal (Sepsiszentgyörgy), melynek alapján a zabolai Csángó Néprajzi Múzeum a nagy múltú székelyföldi intézmény külső részlegeként fog működni. Mivel a megállapodást elfogadta Kovászna Megye Tanácsa is, mely a Székely Nemzeti Múzeum fenntartója, 2005. március 21-én a zabolai részleg élére kinevezetek egy fiatal néprajz-magyar szakos muzeológust. Ugyanakkor Zabola község helyi tanácsa is hozzájárul folyamatosan az intézmény hosszabb távú működtetéséhez.

Az első állandó kiállítás megnyitása után a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma, a Communitas Alapítvány, az Illyés Közalapítvány, a Kriza János Néprajzi Társaság, a Néprajzi Múzeum és a Nemzeti Múzeum, valamint számos magánszemély tovább támogatta az intézmény infrastrukturális és gyűjteményi gyarapítását.
A kolozsvári Babeş-Bolyai Tudományegyetem Magyar Néprajz és Antropológia tanszékének tanárai és diákjai a zabolai Csángó Néprajzi Múzeum szakszerű berendezésében már 2003-től cselekvő részt vállaltak. 2005–2006-ban sikerült beleltározni, leírni és lefényképezni a gyűjtemény tárgyállományának jelentős részét. Ugyanakkor megkezdődött a múzeum kéziratainak, fényképeinek és könyvállagának feldolgozása is.

A közeljövőben a zabolai Csángó Néprajzi Múzeumban fogjuk elhelyezni a Csángó Adattárat is, melyet jelenleg a Kriza János Néprajzi Társaság kolozsvári székházában tárolunk és folyamatosan gyarapítunk. Ez az archívum tartalmazza a csángókkal kapcsolatos legfontosabb kéziratos és nyomtatott dokumentumokat, fényképeket, filmeket, kiadványokat, tehát hangzó és vizuális anyagokat, valamint a Moldvában folyó jelenkutatás anyagait.
A zabolai intézményben a kolozsvári egyetem magyar-néprajz szakos hallgatói tanáraik irányításával múzeumi gyakorlatokon vesznek részt, ugyanott évente sor kerül a fiatal néprajzosok szakmai konferenciájára is. A jelentős számú látogatót vonzó létesítményben a jövőben néprajzi szemináriumokat szervezünk a moldvai magyarság hagyományos kultúrájával, társadalmával és történetével kapcsolatban.

dr. Pozsony Ferenc egyetemi professzor


Csángó Néprajzi Múzeum
Pro Museum Egyesület (Zabola)

527195 Zăbala / Zabola, str. Gării / Vasút, nr. 789. România
Telefon / fax: 0040-267-375-566
E-mail: csangomuzeum@gmail.com
http://www.csangomuzeum.ro/




2017.06.24
A Székely Nemzeti Múzeumban már évtizedes hagyománnyá vált, hogy a nyári napfordulót különleges programokkal és éjfélig tartó ingyenes nyitvatartással ünnepeljük. Idén sem lesz ez másként, június 24-én, szombaton 18 órától 24 óráig várjuk az érdeklődőket rendhagyó tárlatvezetésekre, zenés-mesés-bábos „kuruttyra”, táncelőadásra, kézműves foglalkozásokra és filmvetítésre. [ részletek ]
2017.05.30
Székelyföld legkorszerűbb múzeuma lesz a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum. A Kós Károly tervezte épületegyüttest európai uniós alapokból újítják fel, a finanszírozási szerződést kedden írták alá a Megyeházán.[ részletek ]
2017.05.24
Május 26-án, csütörtökön a Székely Nemzeti Múzeum régészeti gyűjteményéből kerül közszemlére a idei ötödik hónap műtárgya. [ részletek ]
2017.05.23
A magyar fővárosban élő Tassy Gyula jóvoltából adományként került műtárgyállományunk közé Feszty Árpád (1856-1914) akadémista festő Árpád vezért ábrázoló szénrajz-tanulmánya.[ részletek ]
2017.05.14
Május 14-én, vasárnap hatodik alkalommal tartják meg a Madarak és Fák Napját a Székely Nemzeti Múzeumban. [ részletek ]
2017.04.28-30
Szent György Napok alkalmából a Székely Nemzeti Múzeum április 28-30 között reggel 9 és délután 16 óra között várja látogatóit.[ részletek ]
2017.04.25
Április 25-én, kedden 19 órakor stúdiókiállítás nyílik a Székely Nemzeti Múzeum Bartók Termében a Magyar kard napja alkalmából.[ részletek ]
2017.04.14
A sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum pénteken 9 órától 16 óráig, szombaton 9 órától 14 óráig látogatható.[ részletek ]
2017.04.09
A hétvégén lezajlott 28. Csoma-rendezvény égisze alatt szombaton Csomakőrösön megnyitották a Kőrösi Csoma Sándor Emlékház új kiállítását. [ részletek ]
2017.04.08
Dr. Kinda István néprajzkutatót, a Székely Nemzeti Múzeum főmuzeológusát, a Kriza János Néprajzi Társaság külső munkatársát az Erdélyi Magyar Közművelődési Egylet – rendszeres terepkutatásaiért, módszeres örökségfeltáró és múzeumszervező munkásságáért – Bányai János-díjjal tüntette ki.[ részletek ]
2017.03.30
A budapesti Néprajzi Múzeum A székelykaputól a törülközőig című kiállítása a Sepsikőröspatakról származó Szinte Gábor (1855-1914) rajztanár, gyűjtő, fényképész, rajzoló hagyatékát mutatja be 2017. április 6-tól Sepsiszentgyörgyön a Székely Nemzeti Múzeumban. [ részletek ]
2017.03.30
Március 30-án, csütörtökön 18 órától mutatják be a Székely Nemzeti Múzeumban Fehér János Az olaszteleki Daniel-kastély és 17. századi falképei című kötetét, amely 2016-ban jelent meg az olaszteleki Daniel Kastély Egyesület kiadásában. [ részletek ]
2017.03.30
Március 30-án, csütörtökön a Székely Nemzeti Múzeum néprajzi gyűjteményéből kerül közszemlére a idei harmadik hónap műtárgya, amely szorosan kapcsolódik a nyári időszámításra való átálláshoz. [ részletek ]
2017.03.18
A csíksomlyói Mária-kegyszoborról és a korabeli tanúk által elbeszélt csodákról szóló könyv bemutatójára kerül sor szombaton, március 18-án 18 órától a Székely Nemzeti Múzeum Bartók Termében. [ részletek ]
2017.03.16
Magyarország címere és zászlaja címmel tart előadást dr. Szekeres Attila István heraldikus, az Erdélyi Címer- és Zászlótudományi egyesület elnöke a magyar zászló és címer napján, 2017. március 16-án 17 órakor Sepsiszentgyörgyön, a Székely Nemzeti Múzeum Bartók Termében.[ részletek ]
Felelős szerkesztő: Vargha Mihály.
© Copyright: Székely Nemzeti Múzeum, 2015.