• főoldal
• történet
• gyűjtemények
  • néprajz
  • régészet
  • természetrajz
• kiállítások
  • Székely Nemzeti Múzeum
    • állandó kiállítások
    • időszakos kiállítások
  • Gyárfás Jenő Képtár
    • állandó kiállítások
    • időszakos kiállítások
    • archívum
  • Magma kiállítótér
  • Céhtörténeti Múzeum, Kézdivásárhely
  • Csernátoni Haszmann Pál Múzeum
  • Csángó Néprajzi Múzeum, Zabola
• külső egységek
  • Gyárfás Jenő Képtár, Sepsiszentgyörgy
  • Céhtörténeti Múzeum, Kézdivásárhely
  • Haszmann Pál Múzeum, Csernáton
  • Csángó Néprajzi Múzeum, Zabola
  • Erdővidék Múzeuma, Barót
• programok
• múzeumpedagógia *új
  • aktuális
  • iskoláknak
  • családoknak
  • memóriajáték lepkefotókkal
• hírek
• kiadványok
  • könyvek, periodikák
  • katalógusok
  • ismertetők, szórólapok
  • digitális kiadványok
• műtárgyaink
  • természetrajz
  • régészet
  • történelem
  • néprajz
  • könyvtár
  • képzőművészet
• foto- és filmtár
• testvérintézmények
• barátaink
• alapítvány
• infó
  • adminisztratív
  • munkatársak
• archívum

Csángó Néprajzi Múzeum, Zabola

A magyarok az utóbbi hét évszázadban folyamatosan telepedtek át a Kárpát-medencéből Moldvába, ahol egészen napjainkig megőrizték a magyar, valamint az európai kultúra számos archaikus elemét és rétegét. Európában ritka az ilyen népcsoport, mely részleteiben középkorias nyelvváltozatot beszél.

A moldvai csángók által lakott falvakban az utóbbi évtizedekben felgyorsult a nyelv-, a kultúra- és az identitásváltás. Az 1989-es romániai politikai változások után a moldvai lakosság előtt hirtelen megnyíltak a korábban átjárhatatlan államhatárok, éppen ezért a nyugat-európai országok felé irányuló tömeges munkamigráció felgyorsította a globalizációt ebben a térségben is. Míg a polgárosodással járó kultúraváltás a Kárpát-medencében élő magyar közösségekben viszonylag hosszabb idő alatt bontakozott ki, addig a modernizációs folyamatok Moldvában gyors akkulturációt eredményeztek az utóbbi egy-két évtized alatt.

Mivel a régi tárgyak forgalmazásával foglalkozó nemzetközi kereskedőhálózat is elérte ezt a régiót, a csencselők napjainkban rendszeresen kifosztják a csángó falvakat. Tekintettel arra, hogy az állami intézmények nem érdekeltek a moldvai magyarság tárgyi és szellemi kultúrájának elfogulatlan összegyűjtésében, valamint múzeumi reprezentálásában, sürgetővé vált más, alternatív megoldások keresése.

A kolozsvári Babeş-Bolyai Tudományegyetem Magyar Néprajz és Antropológia Tanszéke háttérintézményével, a Kriza János Néprajzi Társasággal együtt 1991-től rendszeres terepkutatásokat folytatott a moldvai magyar közösségekben. A közel másfél évtizede folyó jelenkutatás eredményeképpen számos hazai és nemzetközi szakmai konferencián elhangzott előadás, jól dokumentált kiadvány és kiállítás hívta fel a figyelmet a csángó falvakban zajló asszimilációs és akkulturációs folyamatokra. Mivel a moldvai magyar településeken napjainkban is intoleranciát gerjesztenek, e bizonytalan közegben bázisgyűjtemény és múzeum létrehozását nem tartottuk tanácsosnak.

A Kriza János Néprajzi Társaság 2001-ben a székelyföldi Zabolán Csángó Múzeum alapítását kezdeményezte. Választásunk azért esett erre a településre, mivel ez a helység az Erdélyt Moldvától elválasztó Keleti-Kárpátok lábainál, az Ojtozi-szoros szomszédságában fekszik, s az itteni tájház keretében már 1974-től jelentős, csángó falvakból származó tárgyi gyűjtemény jött létre. A látogatók a zabolai tájházban megtekinthetik a helybéli lakáskultúra elemeit, székely és román népviseleteket, kerámiatárgyakat, valamint különböző, privát lakásokban megőrzött történelmi ábrázolásokat.

A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma (Budapest) az új múzeum alapítását és infrastrukturális kiépítését 2001-től jelentős anyagiakkal támogatta. Az új hajlék alapkövét 2002. április 16-án helyezték el a zabolai tájház telkén. A magyar kulturális tárca, a Magyar Néprajzi Társaság, valamint különböző magánszemélyek jelentős támogatásával 2003 nyarán elkészült az állandó kiállítások számára egy olyan csűrszerű épület, mely a moldvai és a háromszéki népi építkezés formai megoldásait egyesíti. Mellette még egy olyan kisebb hajlékot is sikerült felépíteni családi források segítségével, melyben korszerű mosdókat, irodahelyiségeket és vendégszobákat alakítottunk ki.
A kolozsvári Babeş-Bolyai Tudományegyetem Magyar Néprajz és Antropológia tanszékének tanárai és hallgatói a felsorolt ingatlanokban 2003 nyarán berendezték az új intézmény első állandó kiállítását, melyet a Nemzeti Kulturális Alapprogram (Budapest) támogatott jelentős összeggel. Az épület csarnokában gazdag fénykép- és térképanyag mutatja be a moldvai magyar falvak településszerkezetét, valamint hagyományos építészetét.

A látogatók a földszinten egy gorzafalvi fazekas család műhelyét, lakószobáját, kerámiatermékeit, egy pusztinai öregasszony hálóját (kilért), valamint egy olyan lészpedi ház tisztaszobáját tekinthetik meg, melynek tárgyi környezetében lakott Kallós Zoltán folklorista az 1950-es években.

Az enteriőrök fölötti emeleti galérián megismerkedhetnek a moldvai csángó-magyar emberek életútjával, a születéstől a halálig terjedő szakrális életével, népi vallásosságával, magyar nyelvű nyomtatott meg kézzel írott imádságos és énekes könyveivel, ünnepi viseletével, valamint hagyományos textilkultúrájával.

A sepsiszentgyörgyi Cova-Print kft. készítette a dokumentumfényképek nagyítását, míg a tárgyak Pozsony Ferenc által már korábban megvásárolt magángyűjteményből származnak. A kiállítás anyagát Atzél Endre, Csoma Gergely, Domokos Mária, Gazda József, Harangozó Imre, Hegyeli Attila, Nyisztor Tinka, Perka Mihály és Margit, Tánczos Vilmos, Tötszegi András és Tekla, Turlui Bogdan, valamint Vargyas Gábor és neje gyarapította.     

A moldvai csángó-magyarok hagyományos népművészetét bemutató első állandó kiállítást 2003. szeptember 14-én, a zabolai római katolikus közösség búcsús napján nyitottuk meg, mivel a moldvai magyarok jelentős anyagi támogatásával felépített helybéli, zabolai római katolikus templomot 1862-ben éppen a Szentkereszt felmagasztalásának tiszteletére szentelték fel. A búcsús szentmisét Tamás József csíkszeredai segédpüspök celebrálta, majd utána került sor a kiállítás megnyitására a tájház udvarán. Az ünnepi eseményen résztvevőket köszöntötte Zabola község polgármestere, majd beszédet tartott a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma külkapcsolatokért felelős helyettes államtitkára, a Román Kulturális Minisztérium küldötte, az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület elnöke, a Moldvai Csángó-Magyarok Szövetségének alelnöke, a pusztinai Szent István Király Egyesület elnöke. Tamás József csíkszeredai segédpüspök Bartalus Zoltán helybéli plébánossal együtt megszentelte az épületet.

Az új létesítmény hosszú távú működtetését, ingatlanjainak és tárgyállományának kezelését, valamint a hivatalos akkreditáció elnyerését a 2004-ben hivatalosan bejegyzett Pro Museum Egyesület (Zabola) biztosítja. Mivel a román kulturális tárca küldötte már az avató ünnepségen jelezte, hogy a létesítményt minél gyorsabban be kell tagolni a hazai múzeumi rendszerbe, az egyesület 2004-ben szerződést kötött a Székely Nemzeti Múzeummal (Sepsiszentgyörgy), melynek alapján a zabolai Csángó Néprajzi Múzeum a nagy múltú székelyföldi intézmény külső részlegeként fog működni. Mivel a megállapodást elfogadta Kovászna Megye Tanácsa is, mely a Székely Nemzeti Múzeum fenntartója, 2005. március 21-én a zabolai részleg élére kinevezetek egy fiatal néprajz-magyar szakos muzeológust. Ugyanakkor Zabola község helyi tanácsa is hozzájárul folyamatosan az intézmény hosszabb távú működtetéséhez.

Az első állandó kiállítás megnyitása után a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma, a Communitas Alapítvány, az Illyés Közalapítvány, a Kriza János Néprajzi Társaság, a Néprajzi Múzeum és a Nemzeti Múzeum, valamint számos magánszemély tovább támogatta az intézmény infrastrukturális és gyűjteményi gyarapítását.
A kolozsvári Babeş-Bolyai Tudományegyetem Magyar Néprajz és Antropológia tanszékének tanárai és diákjai a zabolai Csángó Néprajzi Múzeum szakszerű berendezésében már 2003-től cselekvő részt vállaltak. 2005–2006-ban sikerült beleltározni, leírni és lefényképezni a gyűjtemény tárgyállományának jelentős részét. Ugyanakkor megkezdődött a múzeum kéziratainak, fényképeinek és könyvállagának feldolgozása is.

A közeljövőben a zabolai Csángó Néprajzi Múzeumban fogjuk elhelyezni a Csángó Adattárat is, melyet jelenleg a Kriza János Néprajzi Társaság kolozsvári székházában tárolunk és folyamatosan gyarapítunk. Ez az archívum tartalmazza a csángókkal kapcsolatos legfontosabb kéziratos és nyomtatott dokumentumokat, fényképeket, filmeket, kiadványokat, tehát hangzó és vizuális anyagokat, valamint a Moldvában folyó jelenkutatás anyagait.
A zabolai intézményben a kolozsvári egyetem magyar-néprajz szakos hallgatói tanáraik irányításával múzeumi gyakorlatokon vesznek részt, ugyanott évente sor kerül a fiatal néprajzosok szakmai konferenciájára is. A jelentős számú látogatót vonzó létesítményben a jövőben néprajzi szemináriumokat szervezünk a moldvai magyarság hagyományos kultúrájával, társadalmával és történetével kapcsolatban.

dr. Pozsony Ferenc egyetemi professzor

Csángó Néprajzi Múzeum
Pro Museum Egyesület (Zabola)
527195 Zăbala / Zabola, str. Gării / Vasút, nr. 789. România
Telefon / fax: 0040-267-375-566
E-mail: csangomuzeum@gmail.com
http://www.csangomuzeum.ro/