română  |   english  |   RSS Feed   Facebook

„Naptol virit, naptol hervad a rózsa” - Feliratos falvédők
2008. 04. 30.

„Naptol virit, naptol hervad a rózsa” - Feliratos falvédők

Falusi idill – feliratos falvédők a Székely Nemzeti Múzeumban

„Férjem uram itthon légy, itthon nem csíp meg a légy. Nincs nagyobb földi boldogság, mint a szerelemből kötött házasság” - hallhattuk a falvédőidézeteket dr. Keszeg Vilmos kolozsvári egyetemi tanártól, aki a Székely Nemzeti Múzeumban szerda délután megnyílt „Naptól virít, naptól hervad a rózsa”- feliratos falvédők című kiállítás előtt mesélt a közönségnek a falat óvó textilek történetéről.
A jelenlévők megtudhatták, hogy a falvédő a lakáskultúra egyik legelső darabja volt, tehát a távoli középkortól kezdve nyomon tudjuk követni az alakulását: festett deszka, gyapjú és textilalakban is létezett. Az a fajta falvédő, amiből most a Múzeum kiállítást rendezett, a 19. század végén jelent meg:1871-ben egy bécsi iparművész „feltalálta” a falvédőt, és néhány mintát közzétett egy divatlapban. A javaslata futótűzként terjedt szét Európában, amihez az is hozzájárult, hogy olcsó volt és könnyen, kevés munkával lehetett elkészíteni. Szintén a 19. század végén vezették ki a füstöt a paraszti lakásokból, s ezzel megjelent a tisztaság eszméje is. No és hogyan lehetne megóvni a fal fehérségét? Természetesen egy falvédővel!
Bécsből indult el tehát a feliratos falvédő, onnan került a magyar nagyvárosokba, s innen - az értelmiség közvetítésével - az erdélyi falvakba. Tehát a falusi világba már egy távoli nagyváros idegen ideálját szivárogtatta be.
A falvédő különböző mintaképeket vitt be a mindennapi életbe, s újrafogalmazta többek közt a családeszményt is. Ismeretes, hogy a régi időkben a paraszti társadalomban ritkán kötöttek szerelemből házasságot. Így nem nehéz kitalálni, hogy amikor egy nő feltette a falra a „Nincs nagyobb boldogság, mint a szerelemből kötött házasság” című falvédőt, ez kifejezte vágyát a szerelmi házasság iránt is. Sokszor tehát ami hiányzott az életből, az került fel a falvédőre, s a textil így az idillt jelenítette meg a valóság sivárságával szemben.

Az előadásból kiderült, hogy a falvédőn végre megszólalhattak az asszonyok is a férfiak uralta világban, de a tértagoló szerepe szintén jelentős volt: ebben az időben a paraszti lakásban is szétvált ugyanis a munkatér és az élettér, s a falvédő kijelölte azt is, hol lehetett a helye a mosakodásnak vagy épp az étkezésnek. Érdemes megfigyelni, hogy a legtöbb falvédőn a kétalakos jelenet a jellemző. Bár ebben a korban még három generáció élt együtt egy házban, a falvédőkön mégis szinte csak a férfi és a nő alakja jelenik meg: a falon az intimitást semmi sem zavarja meg. Gyermekeket is ritkán ábrázolnak, mint ahogy a tágabb családi kapcsolatok sem dominálnak a falvédőkön.

Dr. Keszeg Vilmos időnként hangos kacajt kiváltó előadása után a közönség felsétált a Múzeum ’56-os termébe, ahol régi mosdótállal, bútorokkal, különböző tematikájú falvédőkkel, de még egy árnyékszékkel is találkozhatott; ez utóbbi ugyanis a tökéletes példa arra, hogyan szorult ki az évek során a falvédő a lakásokból. Akit érdekel a feliratos falvédők máig ható bája, a Székely Nemzeti Múzeum ’56-os termében május 20-ig megtekintheti a kiállítást.

Kinda István és Szőcsné Gazda Enikő kurátorok a kiállítás megnyitóján. Fotó: Sánta István
Kinda István és Szőcsné Gazda Enikő kurátorok a kiállítás megnyitóján.
Fotó: Sánta István
A feliratos falvédők a tisztálkodás fontosságára is felhívták a figyelmet. Fotó: Sánta István
A feliratos falvédők a tisztálkodás fontosságára is felhívták a figyelmet.
Fotó: Sánta István
A falvédők mellett korabeli bútorokat is megcsodálhatunk a kiállításon. Fotó: Sánta István
A falvédők mellett korabeli bútorokat is megcsodálhatunk a kiállításon.
Fotó: Sánta István
Aki a megnyitóra nem tudott eljönni, május 20-ig még megtekintheti a kiállítást. Fotó: Sánta István
Aki a megnyitóra nem tudott eljönni, május 20-ig még megtekintheti a kiállítást.
Fotó: Sánta István
Dr. Keszeg Vilmos tartott előadást a kiállítás megnyitója előtt. Fotó: Sánta István
Dr. Keszeg Vilmos tartott előadást a kiállítás megnyitója előtt.
Fotó: Sánta István
Dr. Keszeg Vilmos a falvédő történetéről mesélt. Fotó: Sánta István
Dr. Keszeg Vilmos a falvédő történetéről mesélt.
Fotó: Sánta István
A dr. Keszeg Vilmos előadásával nyíló időszaki kiállításunk rendhagyó múzeumi témaként a népi kultúra és a néprajzi érdeklődés határmezsgyéjén lévő feliratos falvédőkből mutat be érdekes válogatást, virágkoruk hangulatát egy 1960-as évekbeli polgári konyha berendezése által hozza közelebb látogatóinkhoz.
Tisztelettel meghívjuk Önt és kedves családját a 2008. április 30-án, szerdán 17.30-tól kezdődő kiállításunk előadással egybekötött megnyitójára.

Előadónk dr. Keszeg Vilmos professzor, a kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetem Magyar Néprajz és Antropológia Tanszékének vezetője.

A népi és mesterséges, paraszti és polgári, falusi és városi kultúra jegyeit ötvöző falvédők divatja a 20. század első felében háziasszonyok ezreit ültette a kézimunka mellé, és egy sajátos esztétikai igény jegyében a városok és falvak lakásbelsőit egységes ízlésvilághoz alakította. Akár népművészeti teljesítménynek véljük, akár mesterkélt alkotásként a giccs közé soroljuk és megmosolyogjuk naiv megformáltságukat és jámbor felirataikat, nem feledhetjük, hogy a falvédők pár évtizede még elmaradhatatlan dísztárgyként szüleink, nagyszüleink hajlékait otthonná varázsolták.

Az első falvédők a középkori főúri szobákban jelentek meg, fa, bőr, nád, gyékény, textília felhasználásával készültek. Jóval későbbiek a fehér vászonra előrajzolt és színes fonállal kivarrt szöveges változatok, amelyek a 19. század második felében német hatásra, mintakönyvek alapján terjedtek el és váltak egyre népszerűbbé Nyugat-Európában, előbb a polgári otthonok, majd a városi munkások körében. A társadalom alsóbb rétegeiben való divatszerű elterjedésüket a megjelenített tematikák életszerűsége és az alacsony előállítási költség is magyarázza.

A textilfalvédők a 20. század elejére az erdélyi és székelyföldi polgári és paraszti  lakáskultúrának is állandó darabjaivá és közkedvelt dísztárgyaivá váltak. Kivarrt falvédők elsősorban a lakás azon részeire kerültek, ahol a fal, illetve a lakók ruházata fokozottabban ki volt téve a piszkolódásnak. A lakótér funkcionális alapú felosztásával, a főzésre elkülönített konyha, az étel családi körben történő elfogyasztásának helyszíneként elválasztott ebédlő, valamint a hálószoba kialakításával a díszítésre alkalmazott falvédők tematikája is az adott helyiség szerepéhez idomult, és elsődleges védő szerepénél hamarosan hangsúlyosabbá vált díszítő funkciója. Érdekes módon amint a lakástextília az odafigyelő kézimunka során lakásdíszítő elemmé alakult, indokolttá vált a falvédővel borított felületek óvatosabb, kíméletesebb használata is.

A vásárokon árusított, egységesen kidolgozott naiv mintagyűjtemény alapján előre megrajzolt és feliratozott falvédők megtervezettsége az egyéni, szabad alkotásnak szabott gátat. Bár jellegzetesen népieskedő tematikájúak, a tömegek számára árusított szabványsorozatok elfordulást jelentettek a klasszikus népi kultúra és folklór esztétikai igényességétől. Motívumviláguk és felirataik igen változatos megfogalmazásban fejezték ki a kor idealizált életszemléletét, annak a tökéletes világnak a képét, amely után a falvédőt használó városi és falusi, gyárban vagy mezőn dolgozó társadalom csupán áhítozhatott. Ebből a nosztalgiázó, idealista világszemléletből fakadóan a falvédők felmutatják az idilli családképet, a jól elhatárolt női és férfi szerepeket, és gyakran a családhoz, kedveshez, munkához, pénzhez fűződő intelmeket fogalmaznak meg, erkölcsi és vallási szentenciákat hirdetnek. A feliratos falvédők szentimentális világában a konyhába száműzött háziasszony tiszta, dolgos, a kereső férj „csak a vizet issza”, szabadidejét a családdal tölti, a fiatalok szerelmesek, az egymástól elszakítottak hűségesek, a társ nélküli egyedüllét csupa szenvedés és mélabú, az otthontól elszakítottak szülőfalujukba vágyódnak, a múlt keserű és a jövő reményteli, a haza dicsőséges.

Kiállításunkkal nem a feliratos falvédők kulturális értékét vagy műkincs jellegét kívánjuk kiemelni, inkább arra szeretnénk figyelmeztetni, hogy a díszített-varrott lakástextíliák a 20. század közepi populáris kultúra beszédes tárgyi emlékeiként hű lenyomatai annak az időszaknak, amelyből múzeumaink kevés tárggyal rendelkeznek. A feliratos falvédők virágkorát a kulturális és tárgyi világ bemutatásával, a polgárosodó falusi életforma felidézésével kívánjuk közelebb hozni látogatóinkhoz. Hangulatos, emlékidéző az 1950–1960-as évek polgári ízlésvilágot tükröző konyhája, amelyben a nemrég felszerelt villanyégő mellől a spórlás miatt és az áramkiesések lehetőségével számolva még sokáig nem távolítják el a szegen függő petróleumlámpát, s ugyanilyen jól megférnek egymás mellett a századforduló hagyományosabb tárgyai és az iparosodás tömegek számára is hozzáférhető újabb vívmányai. A kivarrt fésű- és kefetartók, a zománcos takaréktűzhely, a lábas tartóba illesztett mosdótál, az ágy és az asztal fölé szegezett feliratos falvédők a kor emberének örömtől és bánattól áthatott életét, törekvéseit és romantikus vágyait mesélik el.

A Szent György Napok rendezvényeinek sorába illeszkedő kiállítás 2008. április 30. és 2008. május 20. között lesz látogatható.



2018.02.21
2018. február 21-én, szerdán 18 órától különleges programmal várjuk Sepsiszentgyörgy kultúrakedvelő közönségét a Székely Nemzeti Múzeum Tolerancia Termébe.[ részletek ]
2018.02.19
A Székely Nemzeti Múzeumban február 19-én, hétfőn 18 órától Zsigmond Enikő geológus Izland, ahol az idő születik című könyvének vetítéssel egybekötött bemutatójára kerül sor az intézmény Bartók Termében.[ részletek ]
2018.02.08
Az előadó, dr. Reisinger János irodalomtörténész és bibliakutató február 8-án, csütörtökön 18 órától tart vetített képes előadást Munkácsy Mihály: Golgota címmel.[ részletek ]
2018.02.06
Fennállása első budapesti „vendégszereplésére” készül a Székely Nemzeti Múzeum. Az intézmény Kós Károly tervei alapján épült székhelyének felújítása idején a múzeum gyűjteményének több darabját fővárosi kiállítóterek látják vendégül.[ részletek ]
2018.01.28
A Szacsvay Akadémia című előadás-sorozat első előadását január 28-án, vasárnap 18 órától tartják Sepsiszentgyörgyön a Székely Nemzeti Múzeum Bartók Termében. [ részletek ]
2018.01.25
A Székely Nemzeti Múzeum a Székely Nemzeti Múzeum Alapítvánnyal közreműködve és a Bethlen Gábor Alap Zrt. támogatásával restauráltatta Sepsiszentgyörgy városának nemzetőrségi lobogóját.[ részletek ]
2018.01.25
A Székely Nemzeti Múzeum január 25-én, csütörtökön szeretettel várja a sepsiszentgyörgyi kultúrakedvelő közönséget. [ részletek ]
2018.01.22
A Székely Nemzeti Múzeum, a Balassi Intézet, Magyarország Kulturális Központja, az Erdélyi Református Egyházkerület és a Házsongárd Alapítvány a Magyar Kultúra Napja tiszteletére Tehetségük az „isteni ingyen kegyelem” ajándéka című Dóczyné Berde Amál festőművész és Berde Mária írónő életét bemutató kiállításra hívja a látogatókat 2018. január 22-én, hétfőn 17 órára a múzeum Tolerancia Termébe. [ részletek ]
2018.01.11
2018. január 11-én, csütörtökön 18 órától kerül sor a Székely Nemzeti Múzeum Bartók Termében Dr. Reisinger János irodalomtörténész második vetített képes előadására Munkácsy Mihály: Krisztus Pilátus előtt címmel. [ részletek ]
2018.01.11
2018. január 11-től kezdődően két hétig látható a múzeum előterében Gyárfás Ferenc tanulmányrajza, amely a 2017-es év A hónap műtárgya-sorozatának utolsó darabja.[ részletek ]
2017.12.14
A Székely Nemzeti Múzeum 2017. decemberétől kezdődően fél évig tartó képzőművészeti témájú előadás-sorozatot indít a Bartók Teremben. [ részletek ]
2017.12.12
Szent László alakja krónikákban, falképeken, címerekben címmel szervez konferenciát az Erdélyi Címer- és Zászlótudományi Egyesület a Székely Nemzeti Múzeum Bartók Termében december 12-én 18 órai kezdettel. [ részletek ]
2017.12.06
A Kriza János Néprajzi Társaság és a Székely Nemzeti Múzeum kiadásában megjelent Kinda István új könyve a székelyföldi gazdálkodásról.[ részletek ]
Felelős szerkesztő: Vargha Mihály.
© Copyright: Székely Nemzeti Múzeum, 2015.