română  |   english  |   RSS Feed   Facebook

Erősd 100 - centenáriumi kiállítás
2007. 11. 23.

Erősd 100 - centenáriumi kiállítás

Centenáriumi kiállítás az erősdi ásatások kezdetének századik évfordulója alkalmából.

Helyszín: a Székely Nemzeti Múzeum Tolerancia-terme
Időpont: 2007. november 23., 17.30 óra

Megnyitja: dr. László Attila egyetemi tanár („A. I. Cuza” Tudományegyetem, Jászvásár) és Vargha Mihály, a Székely Nemzeti Múzeum igazgatója.

A kiállítás 2008 márciusáig tart nyitva.


Kelet-Európa hatalmas, Erdély keleti részétől a Dnyeper medencéjéig terjedő vidékén, a Kr. e. 5. évezred második felében és a 4. évezred elején földművelő közösségek éltek, amelyek tárgyi hagyatékát Erősd–Cucuteni–Tripolje kultúrkörnek nevezi a régészettudomány. E gazdag őskori civilizáció kutatásának egyik legjelentősebb epizódja zajlott le éppen száz évvel ezelőtt: 1907 októberében a Székely Nemzeti Múzeum őre, dr. László Ferenc régészeti ásatásokat folytatott Erősdön. Munkássága nyomán a Tyiszk-hegyi település a Kárpát-medence egyik legfontosabb őskori régészeti lelőhelye, az említett kultúrkör erdélyi csoportjának névadója lett. Területén napjainkig megannyi ásatást folytattak, kérdésköre, leletanyaga számtalan tudományos dolgozat tárgyát képezte. Régészeti leleteinek nagy része a Székely Nemzeti Múzeumban található, de hírnevének köszönhetően több nagy európai múzeum gyűjteményét is gazdagította.

László Ferenc ásatásainak centenáriuma alkalmából e nagy múltú lelőhely legszebb leleteit, történetét és neves kutatóit mutatjuk be múzeumunk időszakos kiállításán.

*

A megyénk félreeső sarkában, a Baróti-hegység lábainál, az Olt jobb partján megbúvó Erősd 498 lakójával ma Árapatak községhez tartozik, egykor – hat másik szomszédos faluval együtt – a középkori oklevelekből ismert Székföldje (Terra Zech) részét képezte. A vidék nemcsak régészeti szempontból nevezetes – növénytani, madártani és geológiai ritkaságai egyaránt jelentősnek számítanak. A híres lelőhely közvetlenül a falu felett emelkedő Tyiszk-hegyen található, 558 m tengerszint feletti magasságban. Az őskori közösségek hosszas, évszázadokig tartó ittlétének nyoma a mai napig megmaradt. Kiégett, összedőlt házaik romját, mindennapi életük hulladékát, hátrahagyott tárgyaikat porral, avarral lepte be az idő. Valóságos rétegek jöttek így létre, megőrizve az utókor számára a múlt tárgyi emlékeit. A település helyenként csaknem négyméteres rétegsora közel ezer év, két régészeti kultúra emlékanyagát rejtette magába. Az újkőkor (neolitikum) végére, a rézkor elejére keltezhető az Erősd–Cucuteni–Tripolje-kultúra népe (Kr. e. 5. évezred), a település legtartósabb birtoklója. A kiállításon szereplő tárgyaink többsége ennek a kultúrának képezik a tárgyi hagyatékát. Rövidebb ideig, jóval kevesebb leletanyagot hagyva lakott itt a kora-bronzkori Schneckenberg(csigahegyi)-kultúra népessége, valamikor a Kr. e. 3. évezred első felében.

*

Az erősdi telepről szóló első híradás Pesty Frigyestől származik (1865), tulajdonképpeni felfedezője Julius Teutsch brassói archeológus volt. A lelőhely módszeres feltárását 1907-ben kezdte meg a Székely Nemzeti Múzeum őre, László Ferenc. 1925-ig, hét ásatási szezon során igen nagy területet tárt fel, ma is figyelemreméltó pontossággal. Kora általános gyakorlatától eltérően nem pusztán a tárgyi leletek összegyűjtését tartotta szem előtt, de gondot fordított az úgynevezett régészeti objektumok, az egykori emberi létesítmények (házak, gödrök, kemencék stb.) módszeres feltárására is. A település rétegsorára vonatkozó megfigyelései a mai napig helytállónak bizonyultak. László a kiásott tárgyakból tárlatot is rendezett, munkája eredményeit szakszerűen publikálta. Váratlan halála azonban megakadályozta kutatásainak teljes közzétételét, a tragikus esemény pedig a lelőhely kutatását is hosszú időre lezárta.

Az újabb ásatásokra csaknem ötven évvel később, 1968-ban került sor a Román Tudományos Akadémia Régészeti Intézete, illetve múzeumunk (akkor Kovászna Megyei Múzeum) együttműködése révén. A munkát a neves román régészprofesszor, Ion Nestor, múzeumunk egykori régész-igazgatója, Székely Zoltán, valamint a Tudományos Akadémia Régészeti Intézetének munkatársa, Eugenia Zaharia vezették. A kisebb megszakításokkal egészen 1985-ig tartó kutatás nagy mennyiségű leletet, számos tudományos eredményt hozott, mindezeknek azonban máig csupán töredékeit közölték.

Sztáncsuj Sándor József



2017.12.12
Szent László alakja krónikákban, falképeken, címerekben címmel szervez konferenciát az Erdélyi Címer- és Zászlótudományi Egyesület a Székely Nemzeti Múzeum Bartók Termében december 12-én 18 órai kezdettel. [ részletek ]
2017.12.06
A Kriza János Néprajzi Társaság és a Székely Nemzeti Múzeum kiadásában megjelent Kinda István új könyve a székelyföldi gazdálkodásról.[ részletek ]
2017.11.29
A Székely Nemzeti Múzeum jelentős zászlógyűjteménnyel rendelkezik, amelyek közül kiemelt jelentőségűek a különböző hadi zászlók. [ részletek ]
2017.11.21
2017. november 21-én, kedden 18 órakor a Székely Nemzeti Múzeum Bartók Termében bemutatásra kerül Szentkatolnai Bálint Gábor Válogatott művek című kötete, amelyet a Hargita Kiadóhivatal jelentetett meg a Székely Könyvtár 51. köteteként.[ részletek ]
2017.11.11
A László Kálmán Gombászegyesület és a Székely Nemzeti Múzeum szervezésében november 11-én, szombaton hagyományos gombanapot tartanak, melyre szeretettel várnak minden természetkedvelő családot. [ részletek ]
2017.11.10
2017. november 10-én, pénteken 18 órától a Székely Nemzeti Múzeum Bartók Termében bemutatják a Hatvan évvel a magyar forradalom után című könyvet. [ részletek ]
2017.11.02
November 2-án, csütörtökön kerül közszemlére a tizedik hónap műtárgya, amely a Székely Nemzeti Múzeum természetrajzi gyűjteményének részét képezi, és amely szorosan kötődik a múzeum legújabb időszakos kiállításához, a budapesti Magyar Természettudományi Múzeum Jégkorszak című tárlatához.[ részletek ]
2017.10.26
A budapesti Magyar Természettudományi Múzeum Jégkorszak című vándorkiállítását ötödik erdélyi helyszínként a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum látja vendégül. [ részletek ]
2017.10.19
2017. október 19-én, csütörtökön délután 18 órától a Magyar Festészet Napja alkalmából kamarakiállítás nyílik, illetve kötetlen beszélgetésre és alkotó foglalkozásra kerül sor a Székely Nemzeti Múzeum Tolerancia Termében. [ részletek ]
2017.10.15
A Székely Nemzeti Múzeumban második alkalommal szervezik meg a Meleté nevet viselő svájci-magyar közös projektet. A foglalkozássorozat vezetői Sara Franchini, Salat-Zakariás Soma és Antonio Planelles 2017. október 15–20. két műhelyfoglalkozásra várják délutánonként a múzeumba a 12 évnél idősebb érdeklődőket.[ részletek ]
2017.10.15
Meleté, a meditáció, testmozgás és gyakorlás múzsájának nevét viseli az a svájci-magyar közös projekt, amelynek célja, hogy svájci zenepedagógusok az általuk felajánlott hangkeltő eszközök segítségével megismertessék a német nyelvterületen elterjedt alapfokú zenei oktatást (“Elementare Musikerziehung”) Sepsiszentgyörgyön is. [ részletek ]
2017.09.28
Szeptember 28-án, csütörtökön reggel kilenctől este kilenc óráig utoljára látogatható ingyenesen a Székely Nemzeti Múzeum időszakos kiállítása. [ részletek ]
2017.08.03
Augusztus 3-án, csütörtökön reggel kilenctől este kilenc óráig ingyenesen látogatható a Székely Nemzeti Múzeum legújabb időszakos kiállítása. [ részletek ]
2017.07.28
A Székely Nemzeti Múzeumban 2017. július 28-án, pénteken 18 órától új időszakos kiállítás nyílik Üzenet a frontról – Ferenc tüzér levelei 1914-1918 címmel. [ részletek ]
2017.06.28
Június 29-én, csütörtökön a Székely Nemzeti Múzeum képzőművészeti gyűjteményéből kerül közszemlére a idei hatodik hónap műtárgya. [ részletek ]
2017.06.24
A Székely Nemzeti Múzeumban már évtizedes hagyománnyá vált, hogy a nyári napfordulót különleges programokkal és éjfélig tartó ingyenes nyitvatartással ünnepeljük. Idén sem lesz ez másként, június 24-én, szombaton 18 órától 24 óráig várjuk az érdeklődőket rendhagyó tárlatvezetésekre, zenés-mesés-bábos „kuruttyra”, táncelőadásra, kézműves foglalkozásokra és filmvetítésre. [ részletek ]
2017.05.30
Székelyföld legkorszerűbb múzeuma lesz a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum. A Kós Károly tervezte épületegyüttest európai uniós alapokból újítják fel, a finanszírozási szerződést kedden írták alá a Megyeházán.[ részletek ]
Felelős szerkesztő: Vargha Mihály.
© Copyright: Székely Nemzeti Múzeum, 2015.