română  |   english  |   RSS Feed   Facebook

Erősd 100 - centenáriumi kiállítás
2007. 11. 23.

Erősd 100 - centenáriumi kiállítás

Centenáriumi kiállítás az erősdi ásatások kezdetének századik évfordulója alkalmából.

Helyszín: a Székely Nemzeti Múzeum Tolerancia-terme
Időpont: 2007. november 23., 17.30 óra

Megnyitja: dr. László Attila egyetemi tanár („A. I. Cuza” Tudományegyetem, Jászvásár) és Vargha Mihály, a Székely Nemzeti Múzeum igazgatója.

A kiállítás 2008 márciusáig tart nyitva.


Kelet-Európa hatalmas, Erdély keleti részétől a Dnyeper medencéjéig terjedő vidékén, a Kr. e. 5. évezred második felében és a 4. évezred elején földművelő közösségek éltek, amelyek tárgyi hagyatékát Erősd–Cucuteni–Tripolje kultúrkörnek nevezi a régészettudomány. E gazdag őskori civilizáció kutatásának egyik legjelentősebb epizódja zajlott le éppen száz évvel ezelőtt: 1907 októberében a Székely Nemzeti Múzeum őre, dr. László Ferenc régészeti ásatásokat folytatott Erősdön. Munkássága nyomán a Tyiszk-hegyi település a Kárpát-medence egyik legfontosabb őskori régészeti lelőhelye, az említett kultúrkör erdélyi csoportjának névadója lett. Területén napjainkig megannyi ásatást folytattak, kérdésköre, leletanyaga számtalan tudományos dolgozat tárgyát képezte. Régészeti leleteinek nagy része a Székely Nemzeti Múzeumban található, de hírnevének köszönhetően több nagy európai múzeum gyűjteményét is gazdagította.

László Ferenc ásatásainak centenáriuma alkalmából e nagy múltú lelőhely legszebb leleteit, történetét és neves kutatóit mutatjuk be múzeumunk időszakos kiállításán.

*

A megyénk félreeső sarkában, a Baróti-hegység lábainál, az Olt jobb partján megbúvó Erősd 498 lakójával ma Árapatak községhez tartozik, egykor – hat másik szomszédos faluval együtt – a középkori oklevelekből ismert Székföldje (Terra Zech) részét képezte. A vidék nemcsak régészeti szempontból nevezetes – növénytani, madártani és geológiai ritkaságai egyaránt jelentősnek számítanak. A híres lelőhely közvetlenül a falu felett emelkedő Tyiszk-hegyen található, 558 m tengerszint feletti magasságban. Az őskori közösségek hosszas, évszázadokig tartó ittlétének nyoma a mai napig megmaradt. Kiégett, összedőlt házaik romját, mindennapi életük hulladékát, hátrahagyott tárgyaikat porral, avarral lepte be az idő. Valóságos rétegek jöttek így létre, megőrizve az utókor számára a múlt tárgyi emlékeit. A település helyenként csaknem négyméteres rétegsora közel ezer év, két régészeti kultúra emlékanyagát rejtette magába. Az újkőkor (neolitikum) végére, a rézkor elejére keltezhető az Erősd–Cucuteni–Tripolje-kultúra népe (Kr. e. 5. évezred), a település legtartósabb birtoklója. A kiállításon szereplő tárgyaink többsége ennek a kultúrának képezik a tárgyi hagyatékát. Rövidebb ideig, jóval kevesebb leletanyagot hagyva lakott itt a kora-bronzkori Schneckenberg(csigahegyi)-kultúra népessége, valamikor a Kr. e. 3. évezred első felében.

*

Az erősdi telepről szóló első híradás Pesty Frigyestől származik (1865), tulajdonképpeni felfedezője Julius Teutsch brassói archeológus volt. A lelőhely módszeres feltárását 1907-ben kezdte meg a Székely Nemzeti Múzeum őre, László Ferenc. 1925-ig, hét ásatási szezon során igen nagy területet tárt fel, ma is figyelemreméltó pontossággal. Kora általános gyakorlatától eltérően nem pusztán a tárgyi leletek összegyűjtését tartotta szem előtt, de gondot fordított az úgynevezett régészeti objektumok, az egykori emberi létesítmények (házak, gödrök, kemencék stb.) módszeres feltárására is. A település rétegsorára vonatkozó megfigyelései a mai napig helytállónak bizonyultak. László a kiásott tárgyakból tárlatot is rendezett, munkája eredményeit szakszerűen publikálta. Váratlan halála azonban megakadályozta kutatásainak teljes közzétételét, a tragikus esemény pedig a lelőhely kutatását is hosszú időre lezárta.

Az újabb ásatásokra csaknem ötven évvel később, 1968-ban került sor a Román Tudományos Akadémia Régészeti Intézete, illetve múzeumunk (akkor Kovászna Megyei Múzeum) együttműködése révén. A munkát a neves román régészprofesszor, Ion Nestor, múzeumunk egykori régész-igazgatója, Székely Zoltán, valamint a Tudományos Akadémia Régészeti Intézetének munkatársa, Eugenia Zaharia vezették. A kisebb megszakításokkal egészen 1985-ig tartó kutatás nagy mennyiségű leletet, számos tudományos eredményt hozott, mindezeknek azonban máig csupán töredékeit közölték.

Sztáncsuj Sándor József



2018.02.21
2018. február 21-én, szerdán 18 órától különleges programmal várjuk Sepsiszentgyörgy kultúrakedvelő közönségét a Székely Nemzeti Múzeum Tolerancia Termébe.[ részletek ]
2018.02.19
A Székely Nemzeti Múzeumban február 19-én, hétfőn 18 órától Zsigmond Enikő geológus Izland, ahol az idő születik című könyvének vetítéssel egybekötött bemutatójára kerül sor az intézmény Bartók Termében.[ részletek ]
2018.02.08
Az előadó, dr. Reisinger János irodalomtörténész és bibliakutató február 8-án, csütörtökön 18 órától tart vetített képes előadást Munkácsy Mihály: Golgota címmel.[ részletek ]
2018.02.06
Fennállása első budapesti „vendégszereplésére” készül a Székely Nemzeti Múzeum. Az intézmény Kós Károly tervei alapján épült székhelyének felújítása idején a múzeum gyűjteményének több darabját fővárosi kiállítóterek látják vendégül.[ részletek ]
2018.01.28
A Szacsvay Akadémia című előadás-sorozat első előadását január 28-án, vasárnap 18 órától tartják Sepsiszentgyörgyön a Székely Nemzeti Múzeum Bartók Termében. [ részletek ]
2018.01.25
A Székely Nemzeti Múzeum a Székely Nemzeti Múzeum Alapítvánnyal közreműködve és a Bethlen Gábor Alap Zrt. támogatásával restauráltatta Sepsiszentgyörgy városának nemzetőrségi lobogóját.[ részletek ]
2018.01.25
A Székely Nemzeti Múzeum január 25-én, csütörtökön szeretettel várja a sepsiszentgyörgyi kultúrakedvelő közönséget. [ részletek ]
2018.01.22
A Székely Nemzeti Múzeum, a Balassi Intézet, Magyarország Kulturális Központja, az Erdélyi Református Egyházkerület és a Házsongárd Alapítvány a Magyar Kultúra Napja tiszteletére Tehetségük az „isteni ingyen kegyelem” ajándéka című Dóczyné Berde Amál festőművész és Berde Mária írónő életét bemutató kiállításra hívja a látogatókat 2018. január 22-én, hétfőn 17 órára a múzeum Tolerancia Termébe. [ részletek ]
2018.01.11
2018. január 11-én, csütörtökön 18 órától kerül sor a Székely Nemzeti Múzeum Bartók Termében Dr. Reisinger János irodalomtörténész második vetített képes előadására Munkácsy Mihály: Krisztus Pilátus előtt címmel. [ részletek ]
2018.01.11
2018. január 11-től kezdődően két hétig látható a múzeum előterében Gyárfás Ferenc tanulmányrajza, amely a 2017-es év A hónap műtárgya-sorozatának utolsó darabja.[ részletek ]
2017.12.14
A Székely Nemzeti Múzeum 2017. decemberétől kezdődően fél évig tartó képzőművészeti témájú előadás-sorozatot indít a Bartók Teremben. [ részletek ]
2017.12.12
Szent László alakja krónikákban, falképeken, címerekben címmel szervez konferenciát az Erdélyi Címer- és Zászlótudományi Egyesület a Székely Nemzeti Múzeum Bartók Termében december 12-én 18 órai kezdettel. [ részletek ]
2017.12.06
A Kriza János Néprajzi Társaság és a Székely Nemzeti Múzeum kiadásában megjelent Kinda István új könyve a székelyföldi gazdálkodásról.[ részletek ]
Felelős szerkesztő: Vargha Mihály.
© Copyright: Székely Nemzeti Múzeum, 2015.