română  |   english  |   RSS Feed   Facebook

Erősd 100 - centenáriumi kiállítás
2007. 11. 23.

Erősd 100 - centenáriumi kiállítás

Centenáriumi kiállítás az erősdi ásatások kezdetének századik évfordulója alkalmából.

Helyszín: a Székely Nemzeti Múzeum Tolerancia-terme
Időpont: 2007. november 23., 17.30 óra

Megnyitja: dr. László Attila egyetemi tanár („A. I. Cuza” Tudományegyetem, Jászvásár) és Vargha Mihály, a Székely Nemzeti Múzeum igazgatója.

A kiállítás 2008 márciusáig tart nyitva.


Kelet-Európa hatalmas, Erdély keleti részétől a Dnyeper medencéjéig terjedő vidékén, a Kr. e. 5. évezred második felében és a 4. évezred elején földművelő közösségek éltek, amelyek tárgyi hagyatékát Erősd–Cucuteni–Tripolje kultúrkörnek nevezi a régészettudomány. E gazdag őskori civilizáció kutatásának egyik legjelentősebb epizódja zajlott le éppen száz évvel ezelőtt: 1907 októberében a Székely Nemzeti Múzeum őre, dr. László Ferenc régészeti ásatásokat folytatott Erősdön. Munkássága nyomán a Tyiszk-hegyi település a Kárpát-medence egyik legfontosabb őskori régészeti lelőhelye, az említett kultúrkör erdélyi csoportjának névadója lett. Területén napjainkig megannyi ásatást folytattak, kérdésköre, leletanyaga számtalan tudományos dolgozat tárgyát képezte. Régészeti leleteinek nagy része a Székely Nemzeti Múzeumban található, de hírnevének köszönhetően több nagy európai múzeum gyűjteményét is gazdagította.

László Ferenc ásatásainak centenáriuma alkalmából e nagy múltú lelőhely legszebb leleteit, történetét és neves kutatóit mutatjuk be múzeumunk időszakos kiállításán.

*

A megyénk félreeső sarkában, a Baróti-hegység lábainál, az Olt jobb partján megbúvó Erősd 498 lakójával ma Árapatak községhez tartozik, egykor – hat másik szomszédos faluval együtt – a középkori oklevelekből ismert Székföldje (Terra Zech) részét képezte. A vidék nemcsak régészeti szempontból nevezetes – növénytani, madártani és geológiai ritkaságai egyaránt jelentősnek számítanak. A híres lelőhely közvetlenül a falu felett emelkedő Tyiszk-hegyen található, 558 m tengerszint feletti magasságban. Az őskori közösségek hosszas, évszázadokig tartó ittlétének nyoma a mai napig megmaradt. Kiégett, összedőlt házaik romját, mindennapi életük hulladékát, hátrahagyott tárgyaikat porral, avarral lepte be az idő. Valóságos rétegek jöttek így létre, megőrizve az utókor számára a múlt tárgyi emlékeit. A település helyenként csaknem négyméteres rétegsora közel ezer év, két régészeti kultúra emlékanyagát rejtette magába. Az újkőkor (neolitikum) végére, a rézkor elejére keltezhető az Erősd–Cucuteni–Tripolje-kultúra népe (Kr. e. 5. évezred), a település legtartósabb birtoklója. A kiállításon szereplő tárgyaink többsége ennek a kultúrának képezik a tárgyi hagyatékát. Rövidebb ideig, jóval kevesebb leletanyagot hagyva lakott itt a kora-bronzkori Schneckenberg(csigahegyi)-kultúra népessége, valamikor a Kr. e. 3. évezred első felében.

*

Az erősdi telepről szóló első híradás Pesty Frigyestől származik (1865), tulajdonképpeni felfedezője Julius Teutsch brassói archeológus volt. A lelőhely módszeres feltárását 1907-ben kezdte meg a Székely Nemzeti Múzeum őre, László Ferenc. 1925-ig, hét ásatási szezon során igen nagy területet tárt fel, ma is figyelemreméltó pontossággal. Kora általános gyakorlatától eltérően nem pusztán a tárgyi leletek összegyűjtését tartotta szem előtt, de gondot fordított az úgynevezett régészeti objektumok, az egykori emberi létesítmények (házak, gödrök, kemencék stb.) módszeres feltárására is. A település rétegsorára vonatkozó megfigyelései a mai napig helytállónak bizonyultak. László a kiásott tárgyakból tárlatot is rendezett, munkája eredményeit szakszerűen publikálta. Váratlan halála azonban megakadályozta kutatásainak teljes közzétételét, a tragikus esemény pedig a lelőhely kutatását is hosszú időre lezárta.

Az újabb ásatásokra csaknem ötven évvel később, 1968-ban került sor a Román Tudományos Akadémia Régészeti Intézete, illetve múzeumunk (akkor Kovászna Megyei Múzeum) együttműködése révén. A munkát a neves román régészprofesszor, Ion Nestor, múzeumunk egykori régész-igazgatója, Székely Zoltán, valamint a Tudományos Akadémia Régészeti Intézetének munkatársa, Eugenia Zaharia vezették. A kisebb megszakításokkal egészen 1985-ig tartó kutatás nagy mennyiségű leletet, számos tudományos eredményt hozott, mindezeknek azonban máig csupán töredékeit közölték.

Sztáncsuj Sándor József



2017.10.19
2017. október 19-én, csütörtökön délután 18 órától a Magyar Festészet Napja alkalmából kamarakiállítás nyílik, illetve kötetlen beszélgetésre és alkotó foglalkozásra kerül sor a Székely Nemzeti Múzeum Tolerancia Termében. [ részletek ]
2017.10.15
A Székely Nemzeti Múzeumban második alkalommal szervezik meg a Meleté nevet viselő svájci-magyar közös projektet. A foglalkozássorozat vezetői Sara Franchini, Salat-Zakariás Soma és Antonio Planelles 2017. október 15–20. két műhelyfoglalkozásra várják délutánonként a múzeumba a 12 évnél idősebb érdeklődőket.[ részletek ]
2017.10.15
Meleté, a meditáció, testmozgás és gyakorlás múzsájának nevét viseli az a svájci-magyar közös projekt, amelynek célja, hogy svájci zenepedagógusok az általuk felajánlott hangkeltő eszközök segítségével megismertessék a német nyelvterületen elterjedt alapfokú zenei oktatást (“Elementare Musikerziehung”) Sepsiszentgyörgyön is. [ részletek ]
2017.09.28
Szeptember 28-án, csütörtökön reggel kilenctől este kilenc óráig utoljára látogatható ingyenesen a Székely Nemzeti Múzeum időszakos kiállítása. [ részletek ]
2017.08.03
Augusztus 3-án, csütörtökön reggel kilenctől este kilenc óráig ingyenesen látogatható a Székely Nemzeti Múzeum legújabb időszakos kiállítása. [ részletek ]
2017.07.28
A Székely Nemzeti Múzeumban 2017. július 28-án, pénteken 18 órától új időszakos kiállítás nyílik Üzenet a frontról – Ferenc tüzér levelei 1914-1918 címmel. [ részletek ]
2017.06.28
Június 29-én, csütörtökön a Székely Nemzeti Múzeum képzőművészeti gyűjteményéből kerül közszemlére a idei hatodik hónap műtárgya. [ részletek ]
2017.06.24
A Székely Nemzeti Múzeumban már évtizedes hagyománnyá vált, hogy a nyári napfordulót különleges programokkal és éjfélig tartó ingyenes nyitvatartással ünnepeljük. Idén sem lesz ez másként, június 24-én, szombaton 18 órától 24 óráig várjuk az érdeklődőket rendhagyó tárlatvezetésekre, zenés-mesés-bábos „kuruttyra”, táncelőadásra, kézműves foglalkozásokra és filmvetítésre. [ részletek ]
2017.05.30
Székelyföld legkorszerűbb múzeuma lesz a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum. A Kós Károly tervezte épületegyüttest európai uniós alapokból újítják fel, a finanszírozási szerződést kedden írták alá a Megyeházán.[ részletek ]
2017.05.24
Május 26-án, csütörtökön a Székely Nemzeti Múzeum régészeti gyűjteményéből kerül közszemlére a idei ötödik hónap műtárgya. [ részletek ]
2017.05.23
A magyar fővárosban élő Tassy Gyula jóvoltából adományként került műtárgyállományunk közé Feszty Árpád (1856-1914) akadémista festő Árpád vezért ábrázoló szénrajz-tanulmánya.[ részletek ]
2017.05.14
Május 14-én, vasárnap hatodik alkalommal tartják meg a Madarak és Fák Napját a Székely Nemzeti Múzeumban. [ részletek ]
2017.04.28-30
Szent György Napok alkalmából a Székely Nemzeti Múzeum április 28-30 között reggel 9 és délután 16 óra között várja látogatóit.[ részletek ]
2017.04.25
Április 25-én, kedden 19 órakor stúdiókiállítás nyílik a Székely Nemzeti Múzeum Bartók Termében a Magyar kard napja alkalmából.[ részletek ]
Felelős szerkesztő: Vargha Mihály.
© Copyright: Székely Nemzeti Múzeum, 2015.