română  |   english  |   RSS Feed   Facebook

2015.05.09

A magyar szablya és a szablyavívás története

A Magyar Szablyavívó Iskola megalakulásának több fontos célja volt és van azóta is:

Mint minden kincsünket, így a Magyar Szablyát és annak, használatának a tudományát is méltó képen kell kezelnünk. Gondoljuk és hisszük, hogy ezt a tudást és azokat a tárgyi emlékeket, amiket őseink, apáink és nagyapáink oly féltve, nagyon sokszor az életük kockáztatása árán is megőriztek, kötelességünk nekünk is tovább vinni és átadni a mi gyerekeinknek, az utókórnak.

Csak gondoljunk bele, hogy az elmúlt századok során hányszor próbálták az őseinktől ezt a tudást elvenni, hányszor hurcoltak meg embereket és vették el a szabadságukat vagy akár az életüket is pusztán azért, mert egy szablyát, egy emléket próbáltak elrejteni a padló alá, az ajtófélfába vagy a padláson azért, hogy ne merüljön a feledés homályába. Veszélyes volt a szellemisége is hiszen egy igazi értéket, becsületet, büszkeséget képviselt és tiszteletet az elődeink felé, ami egy nemzetet örökké fent tud tartani. Nem véletlen iskolánk jelmondata sem: „ Hogy az maradj, akinek születtél!”

Az oszmán birodalom előre törése és a török uralom időszaka hozta talán a Magyar szablyának a legnagyobb dicsőséget, hiszen ez idő alatt számtalan bajvívás során bizonyították végvári vitézeink, hogy méltán voltak híresek a szablyaforgatásukról. Rákóczi idejének is megvoltak a híres bajvívói.
Bezerédj Imre, Esze Tamás, Béri Balogh Ádám a híres Bercsényi család több tagja is sok viadalon bizonyították tudásukat. Aztán a szabadságharc csataterei is számtalan híres viadalról mesélhetnének.

Ez idő tájt 1825-ben báró Wesselényi Miklós és gróf Széchenyi István kezdeményezésére egyidőben létrejött Kolozsváron a Kolozsvári Víadal Iskola és Pestbudán a Pesti Nemzeti Vívóintézet ahol az első vívómester Friedrich Ferenc volt. Friedrich mester egy alkalommal a pesti utakat járva pár útonállóra lett figyelmes, akik egy kis kéményseprő inast próbáltak kirabolni. Ez a kis fiúcska olyan ügyesen védekezett a nála lévő kéményseprő felszereléssel, hogy a mesternek megtetszett és maga mellé vette tanulónak és oktatni kezdte a vívásra. Ő volt Keresztessy József, aki később, 1842-től vívómesterként több mint 50 éven keresztül oktatta a fiatalokat és a kor sok, sok híres előkelőségét. A vívás tudománya nagyon sokat köszönhet neki.

Aztán a szabadságharc idején, jó hazafiként szinte minden oktató, tanuló részt vett a harcokban. Keresztessy mester sokszori próbálkozására, erős korlátozásokkal ugyan, de Prottmann rendőrfőnök, aki az akkori élet-halál ura volt Pesten, engedélyezte. Így a mester kérésére 48 tanulóval – ezzel is utalva a 48 szellemiségére – újra indulhatott a Vívóintézet.

Aztán az 1800 évek végétől számolhatunk a modern magyar sportvívás kialakulásával és innen újra csak egy sikeres időszak kezdődhetett a magyar vívás annyit átélt életében.

Itt is hosszasan sorolhatnánk a neveket, de talán legyen elég Gerevich Aladár neve, aki hétszeres vívó olimpiai bajnokként, minden idők legeredményesebb olimpikonjaként sok magyar tehetséget nevelt ki. Talán nem véletlen az sem, hogy az ilyen vívástudással megáldott ősökkel, rendelkező magyar nemzet 54 éven keresztül nem talált legyőzőre az olimpiákon sem. Méltón az elődjeikhez!

Pézsa Tibor olimpikon, világbajnok kardvívó a „kardvívás tábornoka” az igazi szaktekintély, akitől a leghitelesebben tanulhatjuk ezt a tudást: a Borsody módszert.

Balogh Imre




2018.02.21
2018. február 21-én, szerdán 18 órától különleges programmal várjuk Sepsiszentgyörgy kultúrakedvelő közönségét a Székely Nemzeti Múzeum Tolerancia Termébe.[ részletek ]
2018.02.19
A Székely Nemzeti Múzeumban február 19-én, hétfőn 18 órától Zsigmond Enikő geológus Izland, ahol az idő születik című könyvének vetítéssel egybekötött bemutatójára kerül sor az intézmény Bartók Termében.[ részletek ]
2018.02.08
Az előadó, dr. Reisinger János irodalomtörténész és bibliakutató február 8-án, csütörtökön 18 órától tart vetített képes előadást Munkácsy Mihály: Golgota címmel.[ részletek ]
2018.02.06
Fennállása első budapesti „vendégszereplésére” készül a Székely Nemzeti Múzeum. Az intézmény Kós Károly tervei alapján épült székhelyének felújítása idején a múzeum gyűjteményének több darabját fővárosi kiállítóterek látják vendégül.[ részletek ]
2018.01.28
A Szacsvay Akadémia című előadás-sorozat első előadását január 28-án, vasárnap 18 órától tartják Sepsiszentgyörgyön a Székely Nemzeti Múzeum Bartók Termében. [ részletek ]
2018.01.25
A Székely Nemzeti Múzeum a Székely Nemzeti Múzeum Alapítvánnyal közreműködve és a Bethlen Gábor Alap Zrt. támogatásával restauráltatta Sepsiszentgyörgy városának nemzetőrségi lobogóját.[ részletek ]
2018.01.25
A Székely Nemzeti Múzeum január 25-én, csütörtökön szeretettel várja a sepsiszentgyörgyi kultúrakedvelő közönséget. [ részletek ]
2018.01.22
A Székely Nemzeti Múzeum, a Balassi Intézet, Magyarország Kulturális Központja, az Erdélyi Református Egyházkerület és a Házsongárd Alapítvány a Magyar Kultúra Napja tiszteletére Tehetségük az „isteni ingyen kegyelem” ajándéka című Dóczyné Berde Amál festőművész és Berde Mária írónő életét bemutató kiállításra hívja a látogatókat 2018. január 22-én, hétfőn 17 órára a múzeum Tolerancia Termébe. [ részletek ]
2018.01.11
2018. január 11-én, csütörtökön 18 órától kerül sor a Székely Nemzeti Múzeum Bartók Termében Dr. Reisinger János irodalomtörténész második vetített képes előadására Munkácsy Mihály: Krisztus Pilátus előtt címmel. [ részletek ]
2018.01.11
2018. január 11-től kezdődően két hétig látható a múzeum előterében Gyárfás Ferenc tanulmányrajza, amely a 2017-es év A hónap műtárgya-sorozatának utolsó darabja.[ részletek ]
2017.12.14
A Székely Nemzeti Múzeum 2017. decemberétől kezdődően fél évig tartó képzőművészeti témájú előadás-sorozatot indít a Bartók Teremben. [ részletek ]
2017.12.12
Szent László alakja krónikákban, falképeken, címerekben címmel szervez konferenciát az Erdélyi Címer- és Zászlótudományi Egyesület a Székely Nemzeti Múzeum Bartók Termében december 12-én 18 órai kezdettel. [ részletek ]
2017.12.06
A Kriza János Néprajzi Társaság és a Székely Nemzeti Múzeum kiadásában megjelent Kinda István új könyve a székelyföldi gazdálkodásról.[ részletek ]
Felelős szerkesztő: Vargha Mihály.
© Copyright: Székely Nemzeti Múzeum, 2015.